Nyolchónapos hol járunk

Nem szoktam ilyet írni, de már egy ideje érik bennem, hogy leírom, mivel mi a helyzet mostanában, úgyhogy itt az apropó. Haka, vigyázz, hosszú lesz!

Alvás

Ez katasztrófa két hete, már volt róla szó, nem részletezem újra, csak reménykedem, hogy egyszer csak visszaáll a régi rend. Mindig a saját ágyában alszik. Imád alvás előtt az ágyában játszani, felállni, mászkálni, úgyhogy mindig időben le kell tenni, hogy még legyen ideje elaludni is... :)

Evés

Még hatszor kajál naponta, hónapok óta mondogatom, hogy elhagyom a késő esti ébresztést, de nem merem még kipróbálni sem, rettegek a hajnali keléstől. Úgy döntöttem, majd ha bevezetem a szilárd vacsit, akkor elhagyjuk. Reggeli, vacsora, pótvacsora csak szopizás. Tízórai gyümölcs Sinlac-kal/kölessel/barnarizzsel + szopizás. Valamiért ilyenkor ragaszkodik még a szopizáshoz. Ebéd csak főzelék kb. egy hónapja. Uzsonna csak gyümölcs (+joghurt, túró, rudi, ilyesmi) kb két hete. Tehát már két étkezés csak szilárd kaja, juhhhúúú! Gyümölcsből már mindent evett, a tiltottakat is, mint szeder, málna, kivi maggal, narancs, grapefruit. A narancs és a mandarin eddig annyira nem jött be neki, elég keserűek még, de néha valami édesebb közé becsempészek belőle, úgy nagyduzzogva lecsúszik. Ha valami nagyon ízlik neki, képes 300 grammot is betolni belőle, ha nem annyira, akkor kb. 200-at, ennyit a 150 grammos bébikajákról... Ebédre egyelőre csak párolt zöldséget kap, vagy hússal, vagy reszelt sajttal. Ma amolyan ünnepi ebéd gyanánt csináltam neki vajas-morzsás karfiolt (tejföl helyett joghurttal). Nem mondom, hogy az asztalt verve követelte a repetát, de megette. Zöldségből már majdnem mindent evett, egy-két dolog maradt ki, de ami késik nem múlik. Reszkess Bobó, jön a kelbimbó!! Pl. már párolt káposztát is evett valamelyik nap. Anyukám hozott-nem neki, de kikönyörgött belőle egy kicsit (uzsi után), hát kapott néhány jutifalit, csak hogy le ne sován'kodjon. Apropó jutifali: néha kap kenyérhéjat, túrórudit, a mi kajánkból amit ehet, bónuszbanánt, bónusz gyümifalatokat, ilyesmit. Ha vendégségben vagyunk, akkor általában egyszer csak azon kapom magam, hogy Bobó egyfolytában eszik, ha épp nincs kaja a kezében, valaki száz, hogy gondoskodik róla. Ha itthon vagyunk, akkor azért nincs ilyen, 3 óránként eszik. Lassan kap majd tésztát is, eddig még valahogy nem került sor rá. Meg halat, májat is kéne, de azt tőlem bizony nem kap, én hozzájuk nem nyúlok. Nagymamám zöldséglevesét imádja csak úgy magában, nem turmixolva, hanem úgy rendesen. Egyébként turmixolom a kajáit, de sokszor hagyok benne darabkákat is, meg a kezébe is kap ugye dolgokat, vagy az ujjammal adogatom a szájába a kaját (pl. rudit), hadd szokja. Nem sózom a kajáit, nem kap soha semmibe cukrot, hiába erőlteti a családom. Tejet, tejfölt, tejszínt, tojást sem. Mást szerintem már mindent ehet...

Ivás

Csak forralt víz, illetve néha hársfa - vagy csipkebogyó tea. Pohárból! Annyira ügyes!!

Mozgás

Már gyorsan mászik, ülve játszik. Mindenhol feláll, már ott is, ahol nincs miben megkapaszkodni (ld. tükörnél). Állás-ügyben kicsit sokat gondol magáról a szentem, mert néha elengedi a fogást, ilyenkor vagy sikerül elkapnia valamit, vagy bizony koppan a földön, de szerencsére ez elég ritka, főleg akkor esik, ha fáradt. Kapaszkodva oldalazást pár napja csinálja, de még kialakulóban van, szerintem ez lesz a következő tudomány. Az állásból leereszkedés világbajnoka címet még korai volna neki ajándékozni, ugyanis hol hibátlanul sikerül, hol egyszerűen hasra veti magát, hol térdre zuhan, variálja rendesen, még nem tökéletes. Rengeteget mozog, egy pillanatra sem áll meg, simán kimegy a konyhába vagy a saját szobájába, ha épp az jut eszébe, majd visszajön, mint aki jól végezte dolgát. Felül, odébb mászik, megint felül, ide-oda cirkál a lakásban. Én örülök, hogy ilyen izgága, végülis van mit ledolgoznia... :) Meg nekem is, úgyhogy jó is lesz, ha majd rohangálhatok utána... :)

Játék

A fő játékterep a nappali. Itt általában reggel szétszórok néhány játékot, hogy akárhova megy, találjon valami érdekeset, de fél óra múlva már úgyis káosz van mindenhol. Van néhány játékdoboza, amikbe ha belekukkant a jóhiszemű védőnő vagy gyámügyes, a hagyományos bébijátékokon kívül a következőket találja: zsinórok, ásványvizes palackok, egérpad, cd-tartó mappa, füzetecske, fogszabályzós doboz, cellux, szigetelőszalag, kupakok, jégkockatartó, fényképezőgép tok, neszesszer, kulcscsomó (direkt az övé, lemosva), távirányító, stb, stb.
Továbbá bizonyos helyeken "elrejtek" neki bizonyos marha érdekes újabb játékokat, amikre "véletlenül" rábukkanhat és örülhet a fejének, hogy mekkora jóságot is talált. Úgy mint: műanyag dobozban színes kihúzó filc-köteg (egyik nagy kedvenc, imádja borogatni); kiürült fülpiszkálós dobozban 4-5 csokipapír (ez az ő kincsesládája, igaz, hogy a kincsei már nem annyira fényesek, mint eleinte, mert szép lassan lenyammogta róluk a mázat, de sebaj), erre mindig ráteszem a tetejét, küzdjön meg érte; számítógépnél van két doboz a földön, a tetején csupa izgi cucc, amit lassan át kell rendeznem;

fém kaspóban ruhacsipeszek; tévéállvány polcairól lekerültek a felnőttdolgok és játékok, izgi tárgyak kerültek a helyükre. Itt tölti el a legtöbb időt, rámol, borogat, levesz, feltesz, hifit kapcsolgat, tekerget, ha felhangosítja megijed, szülei odarohannak, kikapcsolják, újra bekapcsolja, stb. Pár hete ez a legnagyobb sláger.

A dvd polcról rögtön tudtuk, hogy nagy kedvenc lesz. Az alsó két sorban már nem érdemes a szisztémát tartani, mert sűrűn előfordul, hogy lezúzza onnan a filmeket.

Igazából mindennel képes játszani, bármi érdekes lehet neki. Mióta mászik, annyira jól elvan magában, hogy hihetetlen (kopp-kopp-kopp). Legalábbis eddig én nem ezt szoktam meg, kisebb korában eléggé igényelte, hogy vele legyünk. Most az válik be, hogy itt vagyunk körülötte, vagy mászkálunk, vagy ücsörgünk, mindegy. Illetve az a jobb, ha nem ülünk le a közelébe, mert akkor elkezd ránk csimpaszkodni. Ha teszek-veszek körülötte, 1-1 1/2 órát is képes egyedül játszani. Na, azért olyan is van ám, hogy nem, nyugi. Minden érdekli, igaz, hogy egy dolog nem köti le sokáig, de keres magának újat és így tovább. Remélem ebből nem következik, hogy figyelemzavaros lesz. Egyébként baj vagy nem, mindent szabad neki. Két dolog van, amit nem adok neki oda, a fényképezőgép és a mobilom. De a matáv telcsi pl. nagy kedvenc, a távirányítók is, amiket egyébként már tud használni. Pontosan tudja, hogy az kapcsolja be a tévét, megnyom rajta valamit és néz a tévére...

Egyéb szabadidős tevékenységek

• Imádja ha mesét olvasok neki. De csak rövidet és olyat, amiben sok az állathang vagy hangutánzó szó, vagy vicces rímecske, amit jó érdekesen tudok neki előadni. Ilyenkor ül az ölemben és figyel, röhög majd ha megunta elkezd pörögni vagy kiveszi a kezemből a könyvet.

• Imádja ha éneklek neki. Nem vagyok egy anyámlánya, nincs a tarsolyomban egymillió gyerekdal szövege és/vagy dallama. A Lencsi lány, az Erdő mélyén házikó és a Micimackó volt eleinte a három dal, amit váltogattam, szerintem Győző agyára mennek már ezek, mert manapság is alig telik el úgy nap, hogy ne hallaná valamelyiket. Aztán bővítettem a repertoárt a Mókuska, mókuskával, az Árkot ugrott a szúnyoggal, a Kutyatárral, Füles Mackóval, A part alatt-tal, azt hiszem ennyi. Ennyi dalt tudok. Az Este jó, este jó-t hónapok óta képtelen vagyok megtanulni...Néha megkérem anyukám, hogy énekelje el, de nem bírom megjegyezni.. Viszont nem is szereti Bobó ha új dalt éneklek, meg kell szoknia ahhoz, hogy szeresse.

/Ez egyébként mindennel így van. Megfigyeltem már, hogy ha új játékot kap, pár napig nem hajlandó a kezébe venni, barátkozik vele, aztán persze megszereti. Így van ez a dalokkal is. Ha nyűgös, csak olyan dalra nyugszik meg, amit már ismer. Az állandóságot szereti. A fürdőben pl. mindig ugyanaz a pár játék van a pelenkázásnál, az ágyában csak két játék az elejétől fogva, vannak a lakás pontjain állandó dolgok, ezeket szereti. Nem unja meg őket és tényleg úgy látom, hogy megnyugtatja ha nem mindig mindenhol más és más van, hanem ismerős dolgok, így tudja hol mire számíthat és szerintem ez nyugtatja meg. Ősszel pl. a babakocsiban mindig egy darab játék volt, sosem unta, imádta./

• Zenére visszatérve: hallgatni is imádja. A klasszikus Kaláka-Halász Judit albumokat hallgatjuk. Szereti, figyel rá, pláne ha én is éneklek közben.

• Van már itthon is hintánk, abban is szeret ringatózni, igaz, itthon nem élvezi olyan sokáig, mint a játszótéren. Nem is bánom, inkább mászkáljon, mint egy helyben üljön, de azért néha életmentőm, amikor már nem bírok vele mit kezdeni.

• Tévénézés rulez!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Sajnos néha kegyetlen az élet (=a szülők) és kikapcsolják, mikor pedig olyan jó lenne 1 centiről bámulni!!
• Séta. Naponta általában kétszer. Egyszer délben és ha van erőm, akkor még este 6 körül is levisszük egy holtponton átbillentő fél órára. A babakocsit egyre nehezebben tudom felcipelni, már nyivákolok, hogy szeretnék egy újat, könnyebbet, kisebbet. Annyira már nem élvezi a sétákat, mint régen, de fél-egy órát simán kibír, pláne ha forgalmas helyen sétálunk és van mit nézni. Szerintem utálja, hogy nem tud mozogni, arról nem is beszélve, hogy moccanni nem tud, annyi cucc van rajta, amit különösen gyűlöl. Felvenni is, meg benne lenni is.

(Anti)szociabilitás

Korábban már említettem, hogy Bobókám kissé nehezményezi, ha gyerek társaságba viszem, de az elmúlt hetekben talán kis fejlődés tapasztalható. Több olyan eset is volt, hogy nem kezdte el a szokásos rám-mászós-de ott sem jól ellevő műsorszámát, amit eddig csinált. Itt volt pl. nálunk Olivér (és anyukája), akinek a társaságában annyira jól megvolt Bobó, mint eddig még soha senkivel.

Pár hete Alizéknál voltunk, ott is egész jól viselkedett. Múlt héten Pankáéknál viszont megint borzasztó volt.

Kiborul ha nyűgösködnek, sikítanak, morognak, sírnak, akármilyen hangot kiadnak körülötte, ez van. Olivér mondjuk meg sem mukkant, lehet, hogy ez a titka? :) Családban, felnőtt társaságban teljesen változó, hogy jól érzi-e magát. Az biztos, hogy a nyüzsgést, kapkodást, kézről kézre adogatást, feszültséget utálja. Múltkor Bobó keresztszüleinél pl. iszonyat jól érezte magát, egy hangja nem volt egész nap (csak amikor aludni kellett volna).

A szomszéd kislánnyal sokat összejárunk, itt laknak felettünk, őt már megszokta, nem nyűgös ha velük vagyunk. Eleinte félt tőle, mert Kinga sokat sikongat és ettől mindig majd' beszart úgy megijedt.

Változó tehát. Majd alakul még, remélem egyre jobb irányba, mert tényleg nem szeretném ha nem merne 1 méternél messzebbre menni tőlem a játszótéren! Hajrá Bobó, edződjééééééél!!!!

Napirend

Elég szoros. Minden programot úgy intézünk, hogy az ő napirendje ne boruljon fel és bár VV Botond pár hete felbukkant, azért elég biztosan működik ez a mi kis rendszerünk. Lássuk.
7.15-45. Reggeli, majd jön a nap legnehezebb szakasza, valamiért ilyenkor a legfáradtabb, egyszerűen nem értem. Egész éjjel aludt, még sem lehet bírni vele. Ilyenkor nagyon magára hagyni sem lehet, meseolvasás, hintázás, számítógépezés, éneklés, minden eszközt be kell vetni. 2 óra ébrenlét után megy aludni. Hogy mennyit, arról most nem nyilatkozom (régen 1 órát-újabban 20 percet).
10.30-11.00 Tízórai, utána játszás, majd dél körül séta, de legeslegkésőbb 1.00-kor le kell tenni, hogy 2-ig tudjon aludni is legalább fél órát. Régen néha kellett ébreszteni, már nagyon nagyon ritka...
13.45-14.00: Ebéd, utána mi is ebédelünk, addig ő ott csücsül velünk. Utána irány a nappali, hatalmas játszás, zenehallgatás. 3-4 között elég gyakran a szomszédékkal vagyunk, Kinga ébredése után-Bobó alvása előtt. 4-kor megint megy aludni, 30-40 percet.
16.45-17.00: Uzsi, utána kb 6-ig játék, néha rosszabb passzban van, aztán holtpontátbillentős séta, majd fél 7-fél 8ig a nap legjobb része. Ilyenkor nagyon elemében van, mászkál az egész lakásban, játszik, rosszalkodik, nagyon jófej.

19.30: fürcsi (imádja), majd vacsi. Utána 5 perc ölemben összebújás-tévézés-cumitekergetés-dünnyögés, aztán irány az ágy, néha még kicsit pörög, de általában negyed 9-re már alszik.

22.45: ébresztés, pótvacsi, alvás reggelig....jó lenne.....valameddig...

Egyéb

Cumit szerencsére egyre ritkábban kell a szájába adni, alváshoz viszont mindig. Régebben játszáshoz kellett neki, ez most nagyon ritka.

Kunsztok: pápázni tud, de nem akkor, amikor kéne..az csak párszor sikerült. Tehát még csak a mozdulat van meg. Egyelőre semmit nem tud még, egy-két hete tanítom neki a tánci-táncit, simi-simit, tapsi-tapsi-t, puszit. De még egyik sem megy. Majd idővel. Viszont kb egy hete figyelem, hogy ha a földön játszik és bekakil, odamászik hozzám, ezzel jelezve, hogy tegyem tisztába. Ez is valami. Ja, és tudja a számat izélni. Ha ennyiből valaki nem értené: csücsörítek neki, ő elkezdi csapkodni és így kiadom ugye azt börrrüüü-börrrüüü hangot, aminek nem tudom mi a neve. Ha én akarnám neki csinálni, nem ad ki semmilyen hangot, úgyhogy még van mit gyakorolnunk.
Mosolygás, nevetés. Jajjjj, hát látnotok kéne, mennyit mosolyog!! Annyira hihetetlenül aranyos és jófej, akárhányszor ránézünk, fülig szalad a szája! Tényleg egész nap mosolygós. A nevetés már ritkább, de a napi 2-3 majdnem mindig megvan. Kiszámíthatatlan, hogy mire fog röhögni. van, hogy én úgy gondolom, na, ezen egy baba fél óráig fog gurgulázva nevetni, annyira vicces, ő meg faarccal tűri és olyan is van, hogy tök véletlenül valamin elkezd hahotázni és nem is hagyja abba hosszú percekig. Múltkor ült az etetőszékében, várba, hogy induljunk sétálni én meg nem találtam a pulcsim és megkérdeztem tőle "Bobó, nem tudod hol a pulcsim?" Ezen úgy elkezdett kacagni, hogy utána még vagy ötvenszer megismételtem, ő meg egyre jobban nevetett... Ki érti ezt?
A haja. Inkább hosszú, mint sűrű, de nő!! Nagyon pihe-puha, imádok odabújni hozzá. A lyuk a kis tarkóján már egyre kevésbé látszik, de még ott van. :)


Hát, itt tartunk. Tegnap volt nyolc hónapos, van egy foga, amivel eléggé megszenvedtünk, ráadásul kicsit beteg is. Én egész múlt héten beteg voltam, még most sem vagyok százas, nagyon vigyáztam, hogy ne kapja el, de csak nem sikerült, betaknyosodott. Csak remélni tudom, hogy itt meg is áll, mert az én torkom úgy fájt, mint még soha, nem tudom, azt ő hogy viselné....Édes Kicsi Bobó, gyógyulj meg!!!!