Átállóban

Mármint két alvásról egyre. Szeretem a rendszert, szeretem, ha pontosan meg tudom mondani, hogy mikor fogunk elindulni és odaérni valahova, szeretem, hogy kiszámítható és rendszeres a napunk. Ennek persze az az ára, hogy 1. icipici kora óta az alvásaihoz igazodunk, nem hurcoljuk összevissza, 2. néha fel kell ébreszteni, akár a legédesebb álmából. Mindkettő megéri.

Napközben nagyon hosszú ideje úgy alszik (bár már inkább múltidőben kellene írnom), hogy fél 10-kor leteszem, kb 10-re alszik és kb 11-ig, majd délután fél 4-kor leteszem és kb 4-től kb 5-ig alvás. 

Nézzük az előnyeit:

• A délelőtti alvása után egész hosszú programot lehetett szervezni, majd délutánra hazaérni. 
• Kétszer tudtam így szusszanni napközben, amit imádtam. Délelőtt amikor letettem, megreggeliztem szép nyugodtan, elolvastam a dolgaim a neten, megcsináltam a gyümölcsét, majd filmet néztem. Ez volt a nyugis órám napközben.
• A játszótér viszonylag nyugis terep volt számunkra, mert a nagy déli alvás idejét mi lenn töltöttük. Gyűlölöm a rengeteg gyereket és főleg anyukát. 

A hátrányai:

• Képtelenség olyan babákkal programot egyeztetni, akik viszont már csak egyszer alszanak.
• Ebéd után nem lehet ledőlni aludni. Ez néha rettenetes.

Most viszont úgy állunk, hogy a két alvás sok, az egy viszont talán még (néha) kevés.  Egyre ritkább, hogy összejön a fenti pontos menetrend és általában a délelőtti, de néha a délutáni alvás kimarad. Már nem készülök ki az ilyesmitől, sőt általában ilyenkor úgy fel van pörögve önnön jófejségétől (=hogy keresztülhúzta a számításaimat), hogy néha sokkal jobb kedvű, mint amikor alszik. Aztán persze ahogy fárad, nyűgösebb, de általában viselhető. A képeken egy ilyen nem-alvás után látható. Ilyenkor leveszi a zoknijait, kidobálja az ágyneműit, behúzza a pelenkázószivacsát, kopácsol a cumijával a pelenkázón, stb. Iszonyú édes egyébként. 

Felkészültem már az egy alvásra, nem ér a dolog váratlanul, de ez most zavar, hogy kiszámíthatatlan, mert van néhány programunk, amihez nem ártana tudnom előre, hogy mi lesz...Mindenesetre figyelem, próbálom követni, pár napig még biztos leteszem rendes időben délelőtt, aztán meglátjuk. Az egyalvás is jó, csak legyen hosszú!
Előnyei:

•  Végre tudnánk járni Ringatóra, Mókustornára, stb.

• Ebéd után le lehet feküdni aludni.
• Könnyebb lenne a programegyeztetés egyszer alvós babákkal. 
• A családom végre békén hagyna. Bobó születése óta képtelenek feldolgozni, hogy 2-kor ebédel a gyerek és utána NEM fekszik le. 
• Talán egy egész filmet is végig lehet nézni, míg alszik. 

Hátrányai:

• Nem fogok tudni nyugodtan megreggelizni. 
• Az Interneten csak a nap folyamán valamikor később tudok szépen végigolvasni mindent.
• A játszótér zsúfolásig tele lesz idegesítő kölkökkel és szoptatásról és bölcsődékről fecsegő anyukákkal. (Én is ilyesmiről dumálok ám, de az más!)
• Győző pont akkor megy el itthonról, ha délutános, amikor még aludni fog Bobó, fel fog ébredni a motoszkálásra. 

Nincs tehát még végleges ritmus, remélem hamar beáll, mert így pl. hogy megyünk pénteken  vendégségbe, ha nem alszik el délelőtt, amit pedig már olyan régen tervezünk??
Zárásként két kép, amikor viszont elalszik. Egy nappali és egy esti. Ps: a zoknit nem én vettem le róla. Azt csak akkor érdemes visszaadni rá, ha elaludt, különben újra leveszi és kidobja.

Hát, nem édes???