Esős napok...

Feszült vagyok, úgyhogy csupa olyannal tarkítanám a bejegyzést, amit ki kellene csillagozni vagy húzni vagy fütyülni, úgyhogy a *-ok helyére képzeljetek oda egy-egy csúnya szót. 

Hiába csináltunk mindennap valami szuper kis programot, * nyűgös napjaink vannak és amikor megláttam ma reggel amint a * Németh Lajos beszámolt róla, hogy tulajdonképpen jövő hét végéig esős napok lesznek, majdnem elsírtam magam. Botond sincs jó passzban- finoman szólva-, tuti a foga is * fáj, mert megállás nélkül a szájában matat, folyton ki akar menni az erkélyre és a folyosóra, valamint -ami eddig abszolút nem volt rá jellemző - * rosszul eszik és ezzel az őrületbe kerget. A reggelivel és a vacsorával nincs gond, mert a kenyeret számolatlanul tudja enni (csak akkor hagyja abba, ha elfogyott, amíg látja a tányéron, addig nyomja magába), viszont a tízórai és az uzsonna botrány: a gyümölcsöt csak turmixolva volt hajlandó mindig is enni, most viszont 3 faalt után rázza a fejét és nyüszít. Ha viszont darabkákban adom, még hangosabban nyüszít. ****. Bekeményítettem és nem a könnyebb megoldást választom (keksz, rudi, puszedli vagy ilyesmi), hanem küzdünk. Az ebéd dettó. Olyan ételeket nem hajlandó megkóstolni sem, amit eddig imádott. Kedden pl. Simiéknél voltunk (ez a nap volt a mélypontunk), ott végül túrókrémes kenyeret ebédelt miután az én isteni répafőzelékemet, egy üveges bébikaját és Aliznagymama zöldbabfőzelékjét ordítva eltolta magától. * kiakasztott. A játékait csak piszkálja, Maszkabál dvd-t meg mégsem lehet reggeltől estig nézni, szóval eléggé meg vagyunk lőve. Kedden legszívesebben (a határán voltam) bevágtam volna az ágyába, rázártam volna az ajtót és sikítva elmenekültem volna itthonról. Az a szép, hogy én minél türelmetlenebb vagyok, ő annál nyűgösebb. Igen ám, de amikor nem jó, amit éneklek (rázza a fejét és nyüszít), nem jó a zene, amit beteszek neki (rázza a fejét és nyüszít), nem jó a mese, amit olvasok neki (rázza a fejét és nyüszít), csak mászik bele az ölembe, tapossa ki a belem, szanaszét karmol és nyüszít (!!!!!!), akkor nálam is elszakad a cérna. A keddi mélypont után én is kicsit erőre kaptam és ő is kicsit jobb kedvű lett, a mai nap pedig megint eggyel jobb (pedig ma még nem is voltunk kinn), úgyhogy azért már látom a fényt az alagút végén, csak sütne már ki a * Nap és mehetnénk végre a játszótérre!

Ironikus, hogy egyébként tökjó kis programjaink voltak:

- Szombaton voltunk Állatkert Játszóházban

-Vasárnap nem emlékszem mit csináltunk. Ja, szavaztunk délelőtt, délután meg volt Szandra és Kinga, majd Bobókeresztanyu.

-Hétfőn itt volt nálunk Zsófi, Dina, Júda, Judit és Lilla. Szuper kis nap volt, minden gyerek tökjól megvolt, Bobó Dinával iszonyú jól eljátszott, fogócskáztak, aztán bezárkóztak a gyerekszobába... :) Összes kép itt.

-Kedden délelőtt volt itthon a mélypont, ugye, dráma, dráma, dráma, dráma, majd Simiéknél egészen jól megvoltunk, de a délutáni alvás után megint botrány állapotban volt a kis drágám, úgyhogy hazajöttünk. Fotó nincs.

-Kedd este mondtam Győzőnek, hogy én másnap elhúzok az Ikeába, muszáj volt kimozdulnom, de végül együtt mentünk el, mert a * eső megint zuhogott és rájöttem, hogy az Ikea végülis tökjó program Bobónak, így is lett. Ő rohangált, mászkált, nézelődött az apjával, én meg vásároltam egy-két dolgot. Utána még kimentünk kicsit a Sugár és az Ikea közötti részre kavicsozni és ezzel hálsitennek el is ment a nap kritikus része. Délután még lejöttek Szandráék, úgyhogy végül ezt a napot is túléltük. Ráadásul vettünk Bobónak egy * szuper ágyneműt és néhány apró játékot.

-Ma pedig a folyosóig jutottunk, mert bár elkezdtem felöltöztetni, de a * eső megint elkezdett szakadni.

Itt volt viszont Bobókeresztapu, néztek együtt Gyerekdalokat és délután még megyünk egy másik játszóházba Szandráékkal. Btw főhőünk ma 13 hónapos. 

Holnap pedig ismét vendégeket várunk és hétvégére is szuper programjaink vannak, de azok szabadtériek lennének, szóval ha megtenné a * időjárás, hogy jobbra fordulna, * hálás lennék!