Bókok

A születésnapi zsúrja előtt szerencsére jót aludt (mindig meglep egyébként, hogy ha nyomulunk valahol levegőn délelőtt, sokkal kevesebb eséllyel alszik el, mint ha itthon vagyunk, teszünk-veszünk, nyugizunk), közben én megsütöttem a tortát, aludtam egy kicsit és még elkészülni is jutott időm. Megyek be hozzá ébreszteni, épp nyitja a szemét, kikerekedik a tekintete, rámnéz:
- Mama, te mikor lettél ilyen csinos és szép a hajad? És még parfümös az illatod is!

Olvassuk a Szutayoksári mesekönyvet, a kislány anyukája eléggé tenyeres-talpas, nagydarab asszonyság, ránéz, majd rám:
- Milyen jó, hogy te sokkal vékonyabb és szebb vagy, mint ő.