Városi vakáció

A nyári szünet első hetében Bobó anyukámmal nyomul. Minden reggel viszem, bemennek anyám ovijába, ahol állítólag jól érzi magát, másfél órákat kinn van egyedül az udvaron (összeszorul a szívem, ha elképzelem), játszanak, bandáznak, ebédelnek benn, majd aludni hazamennek, délután ott összeszedem.
Reggelente metrózunk, buszozunk, átszállunk, mozgólépcsőzünk, pékségbe ugrunk be, barkochbázunk, orrot túrunk. Na, jó, ez utóbbit csak ő.
Hétvégén egyik nap bebicikliztünk a városba, egész nap csak céltalanul csatangoltunk, arra tekertünk, amerre épp kedvünk volt. Megálltunk, ahol kedvünk volt. Isteni napunk volt.
Hétvégén három nap erejéig elvileg visszatérünk Sajkodra, Bobó nagy reménységére, amiről egy éve folyamatosan beszél: a takonyállat-automaták színterére!