2012. december 27., csütörtök

Karácsonyi kotyvalék

- Mama, miért nem kaptam szerinted plüss pumát? Azt gondolta a Jézuska, hogy nem igazán vágytam rá?

Bobó egyik legjobban egy Lolka bolka dvdnek örült, amit a szomszédból kértem kölcsön, de nincs rajta olyan rész, ami nekünk ne lenne meg, de mégis...

- A Lolka és Bolka az maga a mese!

- Hol a papucsom, Mama?
- Apánál maradt, ne keresd.
- Akkor ellopta a papucsomat.

 Rengeteg nagyon cuki ragozása van, amiket jó lenne mind lejegyezni, de nyilván lehetetlen. Most egyet kivételesen egyből leírtam:
- Nem szabad, hogy beleessen a vízbe, vagyis bármi olyanba, ami folyadékony.

Ordítok vele, hogy miért kell mindennel ellenkeznie, és mi lenne ha néha-néha valamiben együttműködne velem, és nem értem, miért van ez.
- Én ilyen vagyok, Mama.
Erre nem tudtam mit mondani, (sajnos).

Ma reggel (is) átrohant hozzám, ilyenkor beugrik mellém, odabújik, kifliződik, de sajnos csak két másodpercre is. Ma rámnézett mosolyogva, majd közölte:
- Milyen büdös vagy, Mam. Lehet, hogy a szád.
Én meg remélem, hogy csak az.

Este fél 10:
Mi az a mohapázsit? Gyere ide és mondd el.

Ja, és fontos megemlítenem, hogy a Télapóval ellentétben, akivel szemben nagyon gyanakvó és hitetlen, egyelőre úgy tűnik a Jézuska-mesét hiszi. Játékba beleszőve párszor megkérdeztem, hogy honnan van ez a fa, meg a sok ajándék, mindig Jézuskát válaszolt. Néha elmélázik, hogy hogyan cipekedik az angyal, illetve, hogy vannak-e segédangyalai (szerinte a fát csak így tudta elhozni), de alapvetően elhiszi, és tetszik neki, hogy angyalok hozzák a szeretetet és az ajándékokat. Minden mesét próbáltam neki úgy előadni, hogy a Jézuska szimbolikusan behelyettesíthető legyen, és úgy máris nem hazugság a történet, hanem nagyon is valódi.
Az ajándékokon kívül a mézeskalács a sztár idén is, kétpofára tömi (pedig idén sem lett túl jó, viszont együtt sütöttük, ami isteni volt, mert nálunk példátlan módon aktívan és lelkesen vett részt benne, olyan két órán át lekötötte, és még másnap is sütni akart...). Az ajándékok eléggé betaláltak szerencsére, a társasjátékok nagyon tetszenek neki, a golyópálya is, a könyvek és diafilmek is jók lettek, a luxuspárduc totálisan hidegen hagyja (hálistennek, mert csak 1890 ft. volt), viszont amivel - ajándékok ide vagy oda -  mégis a legtöbb idejét tölti: továbbra is az eszköz nélküli állatos vagy lolkabolkás szerepjátékok: ugrál, pattog, morog, prüszköl, nyuszifület, szarvat, agancsot csinál magának, dirigál, szerepet oszt, ide-oda röpköd a földgömbön az égtájak és éghajlati övek között, folyton valami állat, vagy kincsvadász vagy kedves tolvaj, és folyton bevon(na) minket is, ami bevallom, nem minden hangulatomban olyan örvendetes. Társasozni, rajzolgatni, kártyázni, beszélgetni bármikor és bármeddig tudnék, két lábon ugrálni, brekegni, hason csúszni, sárbaqn hempergőzni, bevallom, nem mindig. Na ezekből a nem mindig-ekből vannak a konfliktusaink. 







2 megjegyzés:

  1. Megnéztem egy Lolka-Bolkát a tecsöveden... jobbra emlékeztem :-D

    VálaszTörlés
  2. szeretek itt olvasgatni nálatok, jófejsrác Bobót

    a bölcsi nyíltnapon megnéztük a volt csoportszobáját is
    nekem olyan hihetetlen, amilyen fergeteges gyorsasággal "öregednek" ezek a skacok:))

    Ha már nem találkoznánk addig, további szép pihizést, és jövőre meg NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET

    puszi, és ölelés

    VálaszTörlés

Mit szólsz?