2011. május 23., hétfő

Még ilyet!

Szerda magasságában Nagyszüleim kikotyogták, hogy meseházukon és varázskertjükön kívül töltik a hétvégét.
Csütörtökön elszántam magam, hogy ha már a Balatonra nem mentünk, mert elhittük, hogy rossz idő lesz, és ha már mégis kánikula lesz,akkor legalább ide menjünk ki és medencézzünk a gyerekekkel.
Este elküldtem néhány emailt a csajoknak, volt aki azonnal igent mondott, volt aki azt mondta, hogy "nem kizárt" és volt, aki nem tartotta valószínűnek. 
Pénteken a húsadagot így végülis a mi szerény hat főnkre kalkuláltuk, még szerencsére, hogy hat főre, de három napra terveztünk, így mikor szombat délután mégis mindenki befutott és 14 embert kellett megetetnünk, nem jöttünk zavarba, és bár ebéd-szempontból kicsit megijedtem, mikor vasárnap reggel megcsörrent a telefonom, hogy az egyik család szívesen kijönne aznap is, mert olyan jól érezte magát, azért még vasárnapra is jutott belőle.
Rákosliget nagyhétvége
Nagyszüleim házát - ahol egyébként mondhatni áll az idő és egy gombostűt sem lehetne arrébb helyezni anélkül, hogy nagyszüleim észre ne vennék - a két nap alatt megjárta összesen tehát hat gyerek, kilenc felnőtt, ebből egy gasztro-hős, egy medence, egy részsikerrel debütált homokozó, egy méltatlanul elhanyagolt sátor, sok kiló eper és ropi, viszont érthetetlenül kevés fagylalt, rengeteg aszfaltrajz, kismotorok, este közös fürdés, már ami a gyerekeket illeti, részünkről pár doboz sör, egy darab félig elszívott cigaretta és egy óriási sündisznó, reggel pizsamás gyerekek, krokodilos poharak, kétes tisztaságú szivacslabda, napernyő, amiből nem lett baj és szék a teraszon, amiből baj lett, és mindennél több hála, amiért van ez a ház és kert, ami egyrészt sokat jelent nekem, másrészt gyönyörű, nagyon gyerekbarát és mindenki elájult tőle, és hála a nagyszüleimnek, hogy dacára a régi falkidöntős buliknak, amivel olyan sok kárt okoztam már ennek a háznak és nekik, megint átadták és lám, ezúttal nagyobb rongálás nem történt, mint néhány - szándékosan nem letörölt - krétavonal a lambérián. Mi ez az egykori három üveg fehér padlószőnyegre kiömlött vörösborhoz képest-kérdezem én?


5 megjegyzés:

  1. Tényleg fantasztikusan jófejek a nagyszüleid. Nem biztos, hogy valaha is leszek ilyen jófej nagyszülő, pedig tök jó lenne, ha lennék...

    Nagyon jók a képek, nincs is kedvencem, mindegyik ultrahiperszuper és imádnivalóak a nyaraló gyerkőcök.

    VálaszTörlés
  2. Már régóta meg akartam kérdezni, hogy ki lakik ezen a szuper helyen?! Szóval ez a híres-nevezetes Liget, ahol még vadmalac korodat töltötted.A gyerekről nem áradozom,nagyon bírom, de ezt tudod.
    ( Egyébként meg mit nem adnék, ha lenne egy ilyen hely, ilyen brigáddal. Mirkó nagyszülei messze laknak, de majd a nyáron dagonyázunk mi is.)
    Még annyit, hogy ritkán írok, mert folyton játszótereken kergetem a gyereket, este meg elájulok, de nem feledtelek benneteket!
    Ölelés:Különk.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szuperek a képek, meg az egész hangulat :)jó kis buli lehetett, nagyon inspirálódtam!!! Énis akarok ilyet dehirtelen!!!

    VálaszTörlés
  4. Csatlakozom, én is, én is ilyet!!! :)))

    Nagyszülőkért pedig irigy, de ezt már nem egyszer írtam a 2 év alatt. Nagyon bírom Őket!

    VálaszTörlés
  5. Jó volt, köszönjük a meghívást, remélem a teraszrapisilés ellenére hívtok máskor is :-)
    Ez tényleg semmi a három üveg vörösborhoz képest!

    VálaszTörlés

Mit szólsz?