Úgy érzem magamat, mint aki sarokba szorult, a szakadék szélére került, ahonnan nincs visszaút, muszáj venni egy nagy levegőt és ugrani egy hatalmasat - biztosító kötelek nélkül. Valaki, aki sokáig gyűjtögette az ugráshoz a bátorságot, ráadásul magával kell rántania két embert, azok akarata ellenére. Valaki, aki legszívesebben maga is visszafordulna, de nincs hova. Ugrani kell, eljött az idejük. El kell rugaszkodni és hinni, hogy meg tudják csinálni. Az ugrás után nagyon mélyre kell lesüllyedni, és a tenger sötét mélyében, vaktában kell kitapogatni egy kincset, ami nélkül lehetetlen visszatérni az életbe: elveszett önmagukat kell megtalálniuk. Nem biztos, hogy megtalálják. Ha mégis, még az sem biztos, hogy időben visszaérnek vele, messze van a vízfelszín, hosszú az út odáig. Ha bepánikol vagy elhagyja az ereje, a pillanat töredéke alatt vesznek az örök sötétségbe. Ha elég ereje van felküzdeni magukat, elérni az életben maradáshoz szükséges levegőt, akkor egyszer csak beszűrődik némi fény a sötét mélységbe, míg végül egészen világos lesz, és áttörve a víz tükrét, tüdejüket kitágítva testüket átjárja a friss, oxigéndús, tengeri levegő, lelküket pedig a diadalittas érzés: a szabadság. Vagy elpusztulnak vagy megmenekülnek. Még nem tudni.
2011. november 25., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Virág!!! Válaszolj!!! :OOO
VálaszTörlésHívtalak délelőtt. Vasárnap délután esetleg valami csoda folytán?
VálaszTörlésHé, hé, hé!!!!! Mi van veled/veletek?????
VálaszTörlésTotál kész vagyok ettől a post-tól.
Írj már valamit a gmail-re, plíííz!
KK.
Most Mindenki pörgeti az agyában, hogy mi történt és mire készülsz? Nekem elsőre magánéleti válság jutott eszembe /remélem nem!/, de többedszerre olvasva azt gondolom hogy külföldre mész vagy mentek. Várom majd az infomorzsákat, bár gondolom nem a hatásvadászat kedvéért írtál csak ennyit, de mesélj még ha lehet!
VálaszTörlésJó lenne tudni, miféle ugrás... Millió verzió lepörgött bennem, hogy vajon mi történt/történik... írj!
VálaszTörlésSzorítok.
VálaszTörlésés
Mindig itt vagyok...lógj nálunk amikor csak akarsz, ha akarsz és az jó neked (becs szó beengedlek :-))
Pat
Nekem külföld eszembe sem jutott. Igazából nem is tudom hová tenni az egészet. Én inkább valami olyanra gondolok, hogy családterápia segítségével új alapokra helyeztek dolgokat?! De lehet ez csak azért jutott eszembe, mert ilyesmi zajlik nálunk is éppen.
VálaszTörlésjancsi
ja még annyi, hogy kishegi kommentje után már én is elképzelhetőnek tartanám külföldöt is.
VálaszTörlésMivel nem tudtam meg többet eddig, elárulom, az első sorok alapján a "válság" jutott eszembe, később már a külföld.
VálaszTörlésDe azért jelentkezhetnél...!
Szorítok....
VálaszTörlésK.
Lányok, ez most nem találós kérdés, de dehogy költözünk külföldre!!! Ahogy tudok, és amit lehet megosztom itt is, csak most valahogy fel kell fognom, mi is történik..
VálaszTörlésMár arra is gondoltam, hogy váratlanul többen lesztek!?!?!
VálaszTörlésEllenkezőleg.
VálaszTörlésminden értek. a többi ment priviben
VálaszTörlésJajjajjajj! Inkább mentetek volna külföldre! Nem tudom hogy mi történt, történik pontosan, az-e amire gondolok, gondolunk, de nem hangzik könnyűnek sehogysem. És persze hogy nem találós kérdés, de ha nem írsz egyértelmű dolgokat, de a Te fantasztikus stílusodban megosztod mégis a gondolatokat, önkéntelenül is el kezdenek gondolkodni a kedves olvasóid, akik szeretnek vagy kedvelnek Téged. De nyilván idő kell, úgyhogy nem sürgetés, csak tudd hogy gondolunk Rád. Ennyi!
VálaszTörlésDrága Szilvim!! Köszönöm szépen!! Mérhetetlenül jól esik!!!! Jó hogy vagytok nekem nagyon!!!
VálaszTörlésHmm, google readerrel a kommenteket nem tudom olvasni, csak a post-okat követem, abból meg nekem sem jött le, ami itt kibukott... Hajrá, mást most itt nem írok! Ha egyszer Bobó anyukádnál tölti az estét, nem iszunk meg egy forrócsokit a Tranzitban??
VálaszTörlésMost jutott eszembe, jobb, ha nem ide válaszolsz, emailben biztosan elér :)
VálaszTörlés