A táskámról még asszem nem volt szó...

...ami késik, nem múlik. 

Van a női magazinokban egy rovat, mikor ismert emberektől (nőktől) megkérdezik, hogy Mi az, amit mindig magukkal hordanak? Ez persze nem szól másról, mint újabb reklámfelületről, kétlem, hogy tényleg mindegyik mindent mindig magánál hord, de mindegy. Ezek persze általában méregdrága dekor-kozmetikumok, parfümök, ékszerek. És mindez egy zsebkendőnyi táskában. Aha, persze. Életszerű.

Az én kiborított táskám régebben sem hasonlított volna a fentiekre, de manapság viszont egy lapon sem lehet említeni a kettőt. Pláne, hogy általában egy hatalmas vászon-szatyorról beszélünk.

Lássuk: mi az ami MINDIG van nálam.

Saját magamnak:

• kék Bebe
• mobiltelefon, Nokia, 5310
• kulcs
• rágó, Airwaves, kék
• korrektor, Margaret Astor, 002
• fényképezőgép, Panasonic
• pénztárca

 Botond gyereknek:

• pótcumi, Nuk
• víz, csap
• cumilánc, Douglas
• keksz, Korpovit
• kendő a fejére
• váltásbody, váltásruha rosszabb illetve jobb idő vagy pelenka-szerencsétlenség esetére
• vödör, lapát
• egy-két apró játék, ha tombolna a babakocsiban-autóban-bárhol
• törlőkendő, Pampers
• Betadin
• napkrém, Bioderma

Oda akarok csak kilyukadni, hogy a fél életem azzal telik, hogy a táskámban turkálok idegbetegen és keresek valamit, amitől egyre idegesebb leszek és egyre kevésbé találom, ezért elmondani nem tudom mennyire jó érzés volt ma úgy elmenni moziba, hogy alig volt nálam valami. Csak a telefonom, a pénztárcám és a labellóm. Ennyi!! Nem is hittem el. Igaz, vettem Bobónak is és magamnak is egy szandált, szóval, mikor itthon a kulcsom kerestem, megint turkálnom kellett a sok szar között, de magamnak okoztam a bajt.