Nagyszüleim mindig is hitték, én nem. Minden este együtt imádkoztak. A nővérek mondták, hogy mióta Öreganya egyedül maradt, esténként azóta is ugyanúgy hallották mormolni magában, mint ahogy annak idején Öregapa imáját kísérte érthetetlen motyogásával. Egyetlen dologra vágyhatott igazán: Öregapára. Akárhol is legyen most Öregapa, biztosra veszem, hogy ő sem hagyta abba az imádkozást és azt is biztosra veszem, hogy ő is egy dologra vágyhatott, egyetlen dolgot kérhetett ő még, Öreganyát. Imáik meghallgattattak. Karácsonyra megkapják egymást. Öregapa talán még nem tudja, amit mi igen. Nemsokára odaér hozzá akit a világon a legjobban szeretett. Egy órája ment el közülünk, hamarosan újra egymás karjába zárhatják magukat. Immáron örökre.
2010. december 21., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Virág, részvétem.
VálaszTörlésSzívbe markolóan iszonyú
de
gyönyörű szép karácsonyuk lesz odafönnt az öregeknek, és fájdalmas az idelentmaradottaknak.
Mert nekünk csak a saját erőnk marad...
Ó de sajnálom, őszinte részvétem Virág és sok ölelés!!! Biztosan nagyon borzalmas érzés, karácsony is jön, meg tudom, nagyon szereted Őket, de jobb Nekik már együtt, elment Öregapa után, ahogy várható volt. Nyugodjanak békében!!!
VálaszTörlésŐszinte részvétem :( sokat gondolok Rád, ez most nagyon nehéz lehet...kitartást, sok erőt kívánok!
VálaszTörlésK.
Részvétem. :(
VálaszTörlésŐszinte részvétem! Tudom, Nektek talán még fájóbb, hogy pont karácsony előtt, viszont Öregapa karácsonyra kapja ezt az ajándékot, ahogy Te is írtad, próbálj ebbe kapaszkodni.
VálaszTörlés(A kép pedig még pluszban szívbemarkoló)
Csilla
Nagy volt a hallgatás itt a blogban és másutt is.Nem gondoltam, hogy emiatt.
VálaszTörlésMélyen együtt érzek Kedves, szeretettel ölellek: Különkriszta
Jupiter és Hermész elhatározták, hogy embernek álcázva magukat, ellátogatnak a Földre, és menedéket kérnek estére az egyik faluban. Segítségkérésük alatt vagy 1000 ajtón kopogtattak, azonban egy sem adott nekik koszt, kvártélyt. Mígnem elérkeztek a falu legszegényebb, nádtetős házikójához. Itt lakott Philemon és Baukisz, akik szívesen befogadták és vendégül látták a két istent.
Hogy jól lakjon a két vendég, a házigazda le akarta vágni a ház egyetlen libáját, aki erre Jupiter mögé bújt. Ekkor árulta el a legfőbb isten, hogy ők nem földi emberek. Ugyan Jupiter jókedvre derült a szívélyes fogadtatástól, ám a fösvény embereket megbüntette, s a legmagasabb hegyről a Földbe süllyesztette a falut s vele együtt az ott élőket. Egyetlen házként meghagyta Philemon és Baukisz otthonát, palotává változtatta s arannyal vonta be azt, és minden kinccsel, finomsággal és jószággal elhalmozta őket.
Végül így szólt a ház urához: „Mondd, te igazságos vénember, mire vágytok?”, mire Baukisz csak ennyit mondott: „s mert egyetértésben töltöttük az életet együtt, egy legyen elhívó óránk, sose lássam a sírját én feleségemnek, ne temessen el ő soha engem.”. Jupiter teljesítette a pár kívánságát, hosszú élet után, egyazon percben halt meg a két öregember. Ezen felül attól is megkímélte a szerelmeseket, hogy ágyban haljanak meg, haláluk után Baukiszt hárssá, Philemont pedig tölggyé változtatta, mivel a fák sokkal hosszabb ideig élnek, mint az emberek. Így a két szerelmes tovább érezhette a boldogságot.
Nekem is Philemon és Baucis jutott eszembe róluk...
VálaszTörlésKívánom, hogy találkozzanak, nektek meg, hogy így is legyen nagyon boldog karácsonyotok megnyugvásban!
Évi, Sar, Gréti
Együttérzek...de biztos hogy együtt karácsonyoznak Ők Ketten, és ez örömteli, bármennyire is szomorú hogy elment...
VálaszTörlésGyönyörűen írtál erről a fájdalmas dologról. Őszinte részvétem. Én is hiszem, hogy ők már együtt vannak és a felhő széléről figyelnek Titeket!
VálaszTörlés:(
VálaszTörlésNekik jobb így, ebben kell hinned. Ezáltal lesz neked is kicsit könnyebb.
:( Nagyon sajnálom... átérzem. Erről nem lehet nagyon szavakban beszélni, de olyan szépen leírtad!
VálaszTörlésÖszinte részvétem, Drágám.
VálaszTörlésEgyüttérzek Veled
Pat
Őszinte részvétem Nektek!
VálaszTörlésBármennyire is szomorú az itt maradóknak, Nekik ez a legcsodálatosabb ajándék: újra együtt!
Én ebben hiszek...és azt hiszem Te is...
Ölellek!
Andrea
Őszinte részvétem :(
VálaszTörlésDe nagyon szépen írtad le, és próbálj tényleg erre gondolni, hogy Ők együtt ünnepelhetnek odafenn!!!
Nagyon nagyon sajnálom! :( Annyira szerették egymást és titeket! Azt pedig már tudom, hogy mindig veletek maradnak és vigyáznak rátok! Sokkal közelebb lesznek, mint valaha is voltak. Sok erőt az ünnepekre!
VálaszTörlésmost látom, hogy nem ment át, amit tegnap írtam. Annyi volt a lényege, hogy úgy érzem, megbékéltél a nagymamád távozásával, mert ahogy írtad is, ő már nagyon rég menni akart. És kívánom, hogy ez a megnyugvás maradjon meg bennetek, és a kettős gyászotok ellenére legyen békés az ünnep!
VálaszTörlés