Éjszakai böngész ő

Remélem mindenki egyetért abban, hogy régen panaszkodtam már (Bobókámra), úgyhogy ma kivételesen keseregnék egy sort.

Az éjszakáinkról lesz szó. Nem is tudom már, itt időközben mennyire hangsúlyoztam azt, hogy milyen pocséknak ítélem Bobó éjjeli teljesítményét és mennyire nagyon megvisel engem a folytonos kelés hozzá. Két kezemen meg tudom számolni, hogy a huszonegy hónapja alatt hányszor aludta végig az éjszakát. Azt egy kezemen meg tudom számolni, hogy én hányszor aludtam végig az éjszakát (szerintem max. két ujjamra lenne szükségem). A fennmaradó röpke hatszáz valahány esetben vándor-üzemmódon áll a kapcsolóm. Jó esetben 1-2 kelés, rosszabb esetben 3-4, katasztrófa-időszak esetén, mint három hete van, akár 10-12 is kijut. Komoly. Az egy-kettővel elvagyok, általában gyorsan vissza is tudok aludni és reggel is viszonylag kipihent vagyok, kivéve ha hajnalban volt egy kis plusz ébrenlét, mert olyankor már nehezebben alszom vissza. Az esetek többségében nem kell mást tenni, mint a cumiját kitapogatni az ágyában és visszaadni neki, lefektetni, betakarni. 

Az extrák:

• Van olyan, hogy vizet kér. Kap. Néha többször is, de mindig csak azután, ha visszafeküdtem és befészkeltem magam.
• Olyan is van, szerencsére ritkábban, hogy a cumi a kezében van és nyüszít, valami baja van, ellöki a kezem, a száját összeszorítja és nem kell neki a cumi. 
• Hajnalban néha közli, hogy "kijössz" és mivel a 7-órás szabályunk továbbra is életben van, ez a kérése gyakran ütközik elutasításba, ilyenkor néha elkezd ordítani, de mire befekszem az ágyamba, általában abbahagyja. 
• Ha hat és fél hét között ébred, akkor már nem mindig alszik vissza (sajnos én sem), de hétig elszórakoztatja magát. 
• Néha kéri, hogy "bekeni ínyemet". Ilyenkor a varázs-Dologellel jól bekenem az ínyét (mindig ki van készítve), ettől általában megnyugszik. 
• A legrosszabb és mostanában leggyakoribb: cumi a szájában/kezében, áll a kiságyban és nyög. Eddig sose állt fel. Nehezen fekszik vissza, gyakori, hogy még többször eljátssza ezt, mielőtt visszaalszik.
• Néha eszébe jut (főleg hajnalban), hogy "kecske meg tehén", ilyenkor általában az "ők is alszanak, Botikám, aludj te is"-dumával szoktam próbálkozni, de nem mindig sikeresen, néha elkezd ordítani, de hamar abbahagyja. Egyébként majdnem mindig kikészítjük őket a pelenkázóra, hogy reggel megtalálja őket és még kicsit eljátsszon velük, mielőtt értünk kiáltana.

Ha felébred, nem alszik vissza magától. Akkor igen, ha hallom, hogy megtalálta a cumiját (direkt jó zörgőset vettem neki), de ha eleve nála van és más baja van vagy nem találja, akkor nem hagyja abba a nyöszörgést. Kipróbáltam már, hogy várok-várok, nem megyek át, de nem hagyja abba. Görcsbe rándul már a gyomrom, ha meghallom ezt a tipikus nyögést, annyira idegesít, hogy elmondani nem tudom.Sokszor érzem úgy, hogy annyira fáradt és álmos vagyok és annyira kényelmesen fekszem, hogy én márpedig nem tudok felkelni és átmenni hozzá. Győző sajnos nem ébred fel és ha fel is ébredne, nem találja meg a cumit, nem tudja, hogy kell recsegésmentesen lépni a parkettán, stb. Egyszer próbáltuk, katasztrófába torkollott, de mondom, fel sem ébred, meg sem moccan, horkol, szuszog, majd reggel megkérdi, hogy ébredt-e éjjel Bobóka...

Ez a mostani rossz szériánk nagyon hosszú. Kb. két hétig rémes volt, aztán jutott két-három jó éjszaka, már kezdtem örülni a fejemnek, erre megint ébred, többször, mint valaha. Tegnap ismét mélyponton voltunk: fél 11 és éjfél között ötször (!!!) ébredt és ébresztett fel és kellett átmennem hozzá. Már sírva ébredtem fel. Valamikor éjjel kínomban már adtam neki Nurofen-t, de utána is ébredt még vagy négyszer és különben is kinn van 16 foga, nem hiszem, hogy az fájna neki. Nem beteg. Nincsenek zaklatott napjai. Miért is ébred fel ennyiszer???? Azt szoktam érezni, mikor huszadszor kelt fel, hogy itt a vége, lelépek. Elmegyek. Nem bírom tovább. Csinálja ezt valaki más, én nem tudok így élni. Nagyon-nagyon dühít, hogy már ennyi idős és még mindig megy ez a műsor. Nem tudom, hogy miért csinálja ezt, mikor elvileg semmi oka rá. Nem tudom, azért van-e ez, mert valamit rosszul csináltam, csinálok? Azért van-e, mert megérzi a feszültségeimet (van bőven) és nem hagyja nyugodni? Nem tudok ellene tenni. Mit kellene kezdenem az éjszakai műsoraival? Ugrálni hozzá vagy hagyni egyszer sírni? Ez a tíz kelés éjjelente, egyszerűen kikészít. Ilyenkor reggel kell kb. egy óra, mire összeszedem magam, de ha ráadásul ő is nyűgösen kel (mostanában van ilyen), akkor veszekedéssel indul a napunk, mindketten kiborulunk, káosz. Rettenetesen elegem van ebből, nagyon unom. Egy életre szeretném, ha összeszedné magát és végre aludnánk rendesen. Ne legyenek ilyen visszaesések és többhetes nemalvások, pláne ha semmi igazolt oka nincs rá. Megjegyzem, azóta alszik ilyen rosszul, mióta elszakadt a borostyánlánca és nem hordja. Nem igazán hiszek benne, de kipróbálnám, hogy mi lenne, ha újra hordaná.

Blogmurphy most is meghallgathatná imáim és mint eddig oly sokszor, most is bejöhetne, hogy amit beharangozok a blogban, az érvényét veszti azon nyomban, mert ez most tényleg megvisel. Gyakran vannak szar éjszakáink, de ilyen hosszan és ennyire rossz, mint most, rég volt...

Napközben meg általában tündér egyébként, jókedvű, dumál nagyon, ezerszer borulok a nyakába, hogy milyen okos, milyen ügyes, jófej és aranyos, egyre jobban szeretem, rengeteget olvasunk, beszélgetünk, énekelünk, játszunk, rajongok érte. Éjjel viszont meghasonlok és válogatás nélkül tudom szidni és hihetetlen indulatot érzek iránta. Mint ha nem is ugyanaz a gyerek lenne. Tiszta skizofrén helyzet.