Napok kotyvaléka

Ligeten, a kertben, az apjának:
-Menjünk be a házba, Apa, de leginkább az emeletre!

- Arra gondoltam, Bobó, hogy hoznánk neked valami apró ajándékot az esküvőről.

- Én szívesen vágynám egy kígyóra.

Szeretgetni akarom, nem engedi.
- Milyen undok kis béka vagy, te, Bobó!
- Nem. Egy kedves, aranyos kis béka vagyok.

Új beceneveink: Anyus, Mamus, Anyuci - Apus, Papus, Apuci

Biciklizünk a Városligetben, mondom:
- Nézd, Bobó, ott egy traktor!
- Te milyen szemfüles vagy, Mama!

Évődünk a szokásos evés körüli mizériánkkal:
- Mit szeretnél reggelizni, Bobókám? Vajas kenyeret? Pirítóst? Lekváros kenyeret? Szalámis, sajtos kenyeret?
- Nem szeretnék ilyen butaságokat reggelizni, Mama!
(For the record: végül lekváros kenyeret evett, de csak mert látszólag véletlenül letettem a keze ügyébe és kimentem a konyhába.)