2011. december 17., szombat

Lázas napok kotyvaléka

Pampalini a lerobbanás napján
Este 7.55-kor tettem az ágyába, 7.58-ra már aludt is. Viszont nem túlzok, ha azt mondom, hogy ötpercenként felébredt, lázas volt és rettenetesen izzadt és szörcsögött, hánykolódott. Hol inni kért, hol orrot szívtunk, hol semmit nem kért, de állandóan megébredt. 11-kor - sok jóra nem számítva- már én is lefeküdtem, hallom, hogy szól:
- Mam! Mam! Mam! Te mit mondsz nekem?
- Például azt, hogy nagyon imádlak téged.
- Én meg rettentően imádlak téged, Mam.
Mindezt félálomban, lázálomban. Majd odabújt, megölelt, és végre mély álomba merült. És legközelebb csak 4-kor ébredt, aztán 6-kor, aztán reggel 8-kor. Megkérdezte, hogy már reggel van-e, felkelhet-e. Képtelen voltam mozdítani a tagjaim, úgyhogy azt mondtam, hogy még nincs egészen reggel, de átjöhet mellém az ágyba pihenni (nem szoktunk ilyet). Így is lett, odafeküdt mellém, majd megszólalt:
- Mam, ha te is beteg vagy, miért nem szürcsögsz?
Utána még 3/4 9-ig feküdtünk, én talán vissza is aludtam, ő szerintem nem, de legalább pihent. Aztán végre összeszedtük magunkat és felkeltünk. Most talán jobban van. A kis szeretetgombócom.

5 megjegyzés:

  1. édesem...!
    nekem még teljesen új ez a beteg gyerek téma, hogy mennyire elesettek, bújósak lesznek és az a lázas tekintet... na meg az ébren töltött éjszakák... ma talán nálunk is van javulás, nem akarom elkiabálni már nem megy annyira magasra a láz, jobban alszik.
    Van még pár kép Pampaliniről, de nem az évszázad fotói, átküldöm majd azért!
    gyógyuljatok gyorsan tovább!
    puszi

    ja, és tök jó, hpgy megszületett a nagy bölcsis összefoglaló is!

    VálaszTörlés
  2. Most olvasom, csak, hogy van azóta? Jobbulást!
    Mam, ez de cuki :)

    VálaszTörlés
  3. Zsuska, képzeld tök magától kezdett így hívni, ami azért is megható, mert én is így hívom muterom!!

    VálaszTörlés
  4. És nálam miért nem jelenik meg amikor új posztot írsz?!!!! Ez már a második amiről lemaradásom van!

    De a leginkább az tölt el rossz érzéssel, hogy találkoztunk (ha csak pár pillanatra is), és nem tudtam, hogy betegek voltatok...

    Utólag is sok ölelés nektek.
    Most már biztosan jól vagytok, legalábbis a karácsonyi képek alapján, és ez jó! :)

    VálaszTörlés
  5. Andim, akkor már kifele jöttünk belőle, muszáj volt már kimozdulnunk! Tudod, mennyire jól esett a rámgondolásod??? hhhh... köszönöm mégegyszer! Ja, és imádja Bobmester a rajztáblát, és teleragasztottuk ma a tőled kapott matricákkal!! Puszillak

    VálaszTörlés

Mit szólsz?