Cumi nélkül frissítve

Miután ma majdnem írtam egy szitkozódó, fröcsögő posztot Bobó esti viselkedéséről, inkább jó hírnek állítok emléket.

Erdélyi Botond ma életében először (az első három kórházban töltött napját leszámítva) cumi nélkül aludt el.
Tegnap kilyukadt, mert kirágta. Közölte, hogy dobjam ki, így neki nem kell. Nem dobtam ki, mondtam neki, hátha mégis kell. Elalvás előtt közvetlenül elkérte, de duzzogott, hogy lyukas. Megbeszéltük, hogy ma veszünk újat, de zuhogott az eső délután, a biciklink pedálja pedig óvodába menet letört (?), így nem mentünk el. Itthon teljesen nyugodtan konstatálta, hogy nincs új cumi, ez meg még mindig lyukas. Kitette a szekrény tetejére, párszor én megkérdeztem, hogy kéri-e (jellemző), de következetesen elutasította. Majd simán (ez relatív: 8-kor fektettem le, negyed 11ig ébren volt...) elaludt. Kíváncsi vagyok, éjjel mi lesz, ha megébred, vagy déli alvásnál itthon, vagy oviban, stb. Szóval még nem lejátszott a dolog, nem is sürgetem, de mindenesetre megint megugrott valami pozitívat, teljesen magától, önszántából, önerőből. Szuper!

Egy kis update.
A bejegyzés óta (voltunk négy napig Bozsokon) cumi nélkül alszik. Délben is, este is. Sima liba az elalvás. Végig ott volt Bozsokon a cumi az orra előtt egy komódon, nem tehettem el, mert azt játszotta vele, hogy egy hal, de nem kellett neki. Ma az oviban délben cumival aludt, ott zsírúj cumija van, nem tudom, meddig fog kelleni neki, de el vagyok képedve ezen teljesen. Még az életben semmit nem hagyott el, fejlődött meg szerintem ennyire magától. Haladunk, haladunk.