Esti köreinket rójuk, már sokadjára hív be, így már ingerülten robbanok be a hálóba, veszekedésre nyitom a szám, de - látván az arckifejezésem - hősünk megelőz:
- Mam. Te vagy a világ legaranyosabb anyukája, akit csak ismerek.
Mosolygok, szeretem, olvadozom. De ezzel még nincs vége:
- Ezzel most felaranyosítottalak?
Ennek az inverze: elmegy pisilni, rendszeresen bokájára tolt gatyában ugrándozik ki, nem hajlandó felhúzni. Tegnap megmakacsoltam magam, és mondtam, hogy nem húzom fel, tőlem így is maradhat. Főztem tovább a konyhában, hallom, hogy morog a fürdőben:
- Most jól felhülyített engem ez a nő.
Ma reggel:
- Valami igazán lányos ajándékot fogsz tőlünk kapni apával!
- Ó!! És mit?? (gonosz vagyok, tudom)
- Nem árulom el, mert akkor nem lenne meglepetés.
Tud titkot tartani, basszus. Nem semmi.
2012. november 26., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
zseniális, hangosan röhögök a beszólásain :)
VálaszTörlésés Isten éltssen Virág-napon:)))***
VálaszTörlésÉrdekes, amikor hízelkedik neked, akkor becézget, amikor mérges rád, akkor "ez a nő" vagy :-D
VálaszTörlésNagyon jó dumája van, "Apának" pedig virtuális dicséret, hogy mindig olyan szépen készül Neked Bobóval. :-) Végül is mit kaptál igazán lányosat? :-)
VálaszTörlés