A pótvacsora-projekt

Az elmúlt nyolc hónapban Botondot minden késő este, 3/4 11-kor felébresztettük és kapott még egy anyatejes pótvacsit. Az eredeti cél az volt, hogy így éjjel ne keljen fel enni és még a mi lefekvésünk előtt kapjon enni. Na, most ő ennek ellenére többször is felébredt - igaz, nem enni- én pedig soha nem bírtam és nem is akartam ébren kivárni ezt az etetést, úgyhogy az estéink úgy néztek ki, hogy: Bobó elaludt negyed 9 körül, én gyors gépezés, vacsora, fürdés után bevágódtam az ágyba és kicsit tévéztem, majd negyed tíz körül elaludtam és a telefonom 22.40-kor ébresztett. Ekkor Bobót megetettem, majd vissza az ágyba, már Győzővel kiegészülve (kivéve ha dolgozott) és jó esetben alvás tovább. Régóta tudom, hogy semmi értelme így, mert telefonra kelni késő este kb ugyanaz, mintha éjjel kéne megetetni, de valahogy annyira berögzült ez a menetrend, hogy nem mertem rajta változtatni. De már nem lehetett tovább halogatni.Úgy döntöttem, a szilárd vacsi bevezetésével kötöm egybe, hátha az jobban eltelíti, mint az anyatej és hátha kihúzzuk reggelig. Nos, minden előzetes tiltakozásom ellenére két napja nem keltjük éééééés nem ébred többször éjjel és ugyanakkor kelünk, mint előtte!!!! Hatalmas előnye a dolognak, hogy így este kicsit tovább maradok fenn, időben elalszom ééééés nem kell utána felkelnem, hanem alhatok egyben többet!! Hátránya viszont, hogy így megint páratlanszor szopizik és fogalmam sincs, mikor melyik oldal következik. Egyelőre élvezem az előnyöket, remélem ha eddig nem okozott gondot a változás, ezután sem fog!!!! Hajrá, Kicsi Bobber!!