Olvasgatunk, vagyis állatos könyveket nézegetünk, pár hónapja néha felszólít, hogy az adott kép mellé tartozó szöveget ha lennék szíves felolvasni, és mutogat a betűre. Mivel hosszasan leragad egy-egy oldalnál, és nem enged lapozni, én azzal ütöm el az időm, hogy elolvasok mindent a legapróbb betűig, és ha rálelek valami "érdekességre", hát megosztom vele, imádja a kis-színes infókat. Így valamelyik nap elregéltem neki, hogy az oroszlán vadászat előtt meghemperedik gazella-vagy antilop ürülékben, hogy a zsákmányállatok ne érezzék közeledvén a szagát. Tetszett Botondak az okosság, el is kellett mondanom vagy háromszor.
Majd pár óra múlva, mit ad isten, megint egy állatos könyv vándorol a kezünkbe. Mit hallok?
- A bivaly érzi a süni szagát, ezért odakakil és belehempereg.
Pár oldallal később.
- Az elefánt a zebra szagát érzi, ezért a zebra belekakil az orrszarvú tülkébe a szavannán.
Viccesnek vicces, de ezen a sztorin még dolgozni kell.
2011. október 7., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Mit kell ezen dolgozni? A lényeg a kaki úgyis, nem?
VálaszTörlés