Keserves sírás minden reggel, ma az első görcsös belém kapaszkodás és erővel elszakadás, rettenetes sok ébredés éjjelente, takony az orrban, szorongó délutánok, esték és reggelek, millió kérdés, ezerszer ismételt válaszok, feszültséggel teli újratalálkozások, nehéz alkalmazkodás, önvádaskodás, önvizsgálat, szomorúság, gyomorgörcs. Kéne némi derengő fény az alagút végén.
2011. október 4., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ott az a fény, bár nagyon erőltetni kell a szemet...de ott van!!!
VálaszTörlésÉppen az ötlött fel bennem, hogy Bobó milyen jól bírja a "kiképzést", még nem is lett náthás a bölcsi ideje alatt. Merthogy, sajnos ez várható volt.
Bár tudom, nem ez a legnagyobb gond, és a beírás sem ennek okán keletkezett. Ám a rossz reggelnek ez is egy oka, biztosan nem kellemes teli kobakkal nekivágni a napnak egy kisfiúnak sem (én most tapasztalom, mármint a teli fejet)
Ez totál természetes, ennek is el kellett jönnie, de túl lesztek rajta. Nehezen, de túl!
Nem tudom, hogy már elkezdtél-e dolgozni "igazán", de ha igen, akkor ezt is érezheti Bobó. Vagyis azt, most már minden tényleg új vágányra került.
Még halkan megjegyzem, a bölcsi kezdete óta nekem nem kicsit volt gyanus, ahogy látszólag flottul mész át ezen a néhány héten. Merthogy ezen az anyukáknak is "át kell menni", igen keményen. Bár van ellenpélda is, de azt hiszem, az nem Te vagy!... Még szép!
Hiszem, hogy ami most veszteség neki/nektek, az később nyereséggé válik számotokra. Egy felnőttnek is kemény lecke: elengedni azt, amit nagyon szeret (otthon, közös idő együtt, sokáig aludni...), hogy még több jóban legyen része (cimbik, kirándulások...). Igaza van Andinak, ott van a fény. Nem kivilágítás, nem tüzijáték...hanem csak egy kicsi gyertya lánga, de ott van!!!
VálaszTörléssajnálom, hogy most rosszul mennek a dolgok felétek :( drukkolok, hogy hamar javuljon a helyzet!
VálaszTörléspuszi
Mai poszt a bölcsinaplóból:
VálaszTörlésBölcsinapló 7. nap - Mivel tudta, hogy aznap lesz az első ottalvás így rettentő sírással mentünk reggel. "Én nem alszom ott. SOHA! Anya, érted? SOHA!" Napközben apró sírdogálás, aztán alvásidőben már olyan fáradt volt hogy mondták neki, hogy nem kell aludni csak üljön az ágyra. Aztán eldőlt és aludt... Evett 2 db Győri kekszet napközben. Hűűűű. :-)
Keserves sírás, takonnyal teli fej, iszonyatos düh és indulat amiért ott merem hagyni, ami este jön ki rajta. Rúg, csapkod, pár perce épp egy 10 perces olyan hisztirohamot vágott le... És hozzá sem érhettem. Csak az apja érinthette meg, ő nyugtatta meg. Engem most éppen utál, mivel én hagyom ott minden reggel a bölcsiben. Úgyhogy itt sem jobb. Ráadásul van még egy gyerekem aki a délutáni össze-vissza időpontok miatt akkorákat szív az alvásidővel mint az állat. Mert hol egyre, hol kettőre kell érte menni, totál szétcsapja Karina alvásidejét, szegényt cipelem magammal ő meg aludna :((((((((((
nekünk most nagyon jól jött, hogy az ünnep miatt volt 2 nap szünet. Esetleg, ha rá lehetne fogni arra a takonyra, tartsd otthon pár napot. Pl. csütörtöktől vasárnapig elég jól fel lehet töltődni anyaszaggal. Aztán lehet, hogy nem jön be, de Júda a 4 nap otthonlét után végre először sírás nélkül ballagott be a csoportba barátnőihez :)
VálaszTörlésMi ma kezdtük, nulla beszoktatás. Várta, de épp most érkeztek oda és nem tudom milyen lesz az elválás. A többit majd inkább nálunk írom le.
VálaszTörlésMit is mondhatnék? Meg kell élni ezeket a mélységeket és innen csak feljebb lehet, ami utána pozitív mindegyikőtöknek. Persze sablonos, de tényleg így van! Valamibe hinni kell! Én még zuhanok... :)
Jájj, épp megjött az apja.........
Jajj, drágám, ölellek benneteket, ezerrel!
VálaszTörlésKK.
Ha vigasztal, nalunk meg sz@rabb a helyzet. Mar az ugyeletet is megjartuk...
VálaszTörlésHolnap reggel 9-kor pszichologus, kedden gasztrodoki.
VálaszTörlésAzóta eltelt pár nap, remélem jobban vagytok, nem is tudtál elkezdeni dolgozni?
VálaszTörlésVan fény az alagút végén, a legtöbb gyerek megszereti a közösséget /bölcsit, ovit/! Csak előtte át kell menniük az elszakadás lépésein, a beszokós betegségeken /és az ezzel kapcsolatos beszokós visszaeséseken/ és a szülőknek a kétségeken, hogy újult erővel sugározzák a pozitív energiákat a gyermek felé.
/Csilla, úgy néz ki a Ti esetetek a kivétel sajnos, mert extrém a helyzet, de én -bár teljesen megértelek ha így döntesz!!!- nem vagyok benne biztos hogy az abbahagyás a megoldás, de ez nem ide tartozik és persze nem is kérdezett senki, úgyhogy bocs ha belevau.../
Szilvi, most kicsit jobb a helyzet, a múlt hét kedd télleg mélypont volt, nagyon magam alatt voltam. Mondjuk ma akkoraálódot pofont adott, mikor érte mentem, hogy kb 6 óra lett, mire normalizálódott a hangulatom. A vasárnapunk is iszonyat volt. De ez nem csak bölcsi, az tuti. Életkor, itthoni feszkók és bölcsi. Így kerülünk a padlóra néha.
VálaszTörlés