Lássuk, miket hozott Botikának a nyuszi: egy puzzle-os fürdősjátékot, két tavaszi sapkát, csokinyulakat, puszedlit és egy új (hatodik) fogacskát. Ja, és egy új sebességet a kis kezére: a teraszlépcsőn arckoskodott és nem fordult meg a lejövetelnél, hát eltaknyolt szegény a kőre. Én odébb álltam, oda sem mentem hozzá, csak mondtam neki, hogy semmi baj, Botika, állj fel, kicsit sírt csak. Aztán odamentem hozzá persze, de csak később vettem észre, hogy tiszta vér volt a kis kezecskéje.
Tegnap ismét Ligeten aludtunk, nagyszüleim hatalmas Bobórajongók lettek, én meg fürdöm a büszkeségben. Tegnap délután még tudtunk egy nagyot sétálni vele és a helyi sportpályán is tiszteletünket tettük, ha már játszóteret nem találtunk: szuperül elmászkált és játszott a botokkal, meg kavicsokkal, mindenkinek tetszett a kis miniember a hatalmas gyepen, ahogy az izmait mutogatta (ez az új sláger). Ma már viszont olyan hulladék idő volt, hogy nem sikerült nyuszifészket raknom neki, ahogy terveztem, de a teraszra azért kimentünk, ott kapta meg az ajándékait, amik tökéletesen hidegen hagyták: a kék gereblye ugyanis általában hozzátapad a kezéhez és azzal kapirgál mindenfelé.
A locsolkodásból idén még kimaradt, ugyan hozzászoríthattam volna a
kezéhez egy spriccelőt, hogy imitáljuk a locsolást, de nem tettem, majd
jövőre. A tesóim helyette is megtették, idén végre sima vízzel, semmi
büdös kölni. Pajzán, ocsmány locsolóvers legnagyobb kisöcsémtől annál
inkább. Ellenben- bár ki nem állhatom a locsolkodást és minden évben morgok, hogy mi szükség van erre-, valahogy furcsa volt, hogy sem Győző, sem nagypapám nem locsolt meg idén. Egyébként jól telt az ünnep, de a fogyókúrám nem tudom, mikor kezdhetem el, mert több tonna sonka, franciasaláta, székelykáposzta és csokoládé vár a hűtőben a bekebelezésre.
Ú, plezúros Bobómancs :-o Az első igazi plezúr és csak kicsit sírt??? Igazi hapsi! :-D
VálaszTörlésJaj, nyavalyás húsvéti kaják, az én fogyiklubom is felbomlóban, áááá. De szerintem már amúgysem divat a piszkafa, ugye jól mondom???