2010. november 21., vasárnap

Túl a sörényen

Kiderült, hogy Bobó nem csak szájhős, ami a lómániáját illeti. Elcsíptünk ma ugyanis egy veresegyházi vurstlit*, ahol volt egy pónikörhinta (igazi lovak úgy körbekötve, mint a körhintánál). Lezsíroztam a lovásszal, hogy mi csak ráültetnénk a lóra egy percre a gyereket, de nem fizetnénk be előre, mert úgyis lepattan róla nyomban. Erre Botond mit csinál? Elkezdi rugdosni a ló oldalát és mondja, hogy "menni, menni, töjbe-töjbe!" Végigülte a majd' tíz percet. Közben kapaszkodott ügyesen a nyeregben (csak néha engedte el, ha valami fontos mutogatnivalója támadt, pl. egy másik póni), magyarázott, levegőt kapkodva az izgalomtól, simogatta Dominó sörényét, koncentrált nagyon. Elérzékenyülés. A gyerekem első igazi lovaglása. További képek a link után. 
*Úgy éltem le az eddigi életem, hogy azt hittem vursli és nem vurstli. Erre kiderül, hogy nem?!



3 megjegyzés:

  1. Akkor meggyógyultatok? Bravo


    Asszem láttam vhol, hogy "nagy karácsonyi póni vásár"
    Érdekel?:)))))))))))

    VálaszTörlés
  2. Tök jó lehetett, nagyon cuki a "menni, menni töjbe, töjbe" duma! :-D Ja és nagyon helyesen összeöltöztetek!

    VálaszTörlés
  3. Töjbe, töjbe...nagyon kedves.
    Jól néztek ki.
    K.

    VálaszTörlés

Mit szólsz?