Huszonöt éve az szerzett örömet, ha vastag fekete filctollal cápát rajzolhattam nagymamám hófehér padlószőnyegére.
Húsz éve az szerzett örömet, ha anyám és apám nem veszett össze a fejem fölött.
Tizenöt éve az szerzett örömet, ha J. Bálint rám mosolygott vagy ha kilakkozhattam színtelenre a körmöm és az osztályfőnököm nem zavart haza, hogy a Fazekasban ilyet nem viselünk.
Tíz éve az szerzett örömet, ha a barátaimmal tölthettem az időm és ha összeveszhettem anyukámmal.
Öt éve az szerzett örömet, ha nem kaptam alkohol - és nikotinmérgezést valamint ha kivételesen nem forgattam fel fenekestül az életem egyetlen éjszaka alatt.
Ma az szerez örömet, hogy a gyerekem hajlandó sütőtököt enni.
Aki nem tudná ugyanis: a banán kivételével, Botond semmi, de semmi zöldséget vagy gyümölcsöt nem fogyaszt egészen régóta, amivel az őrületbe kerget. Ordítani, sikítani tudnék. A zöldségeket főve imádja, de a gyümölcsöket semmilyen formában sem veszi a szájába. A minap Simiéknél töltöttük a délutánt, ahol sütőtököt kaptunk uzsira és levegőt sem mertem venni, mikor ahelyett, hogy felháborodva kiverte volna a kezemből, megközelítőleg öt szeletet tolt be az arcába. A rend kedvéért azért fenntartással kezeltem a nemvárt fordulatot, nem mertem beleélni magam, de ma megismétlődött az eset: rengeteget sütőtököt uzsonnázott. Hát így. Manapság ettől ugrom ki a bőrömből.
Ez tényleg tök jó! :-D Az is ahogy megírtad, meg az is hogy Bobó eszi a sütőtököt. Fekete filces cápa a fehér padlószőnyegen, hihi! :-D :-D :-D
VálaszTörlésSzilvi, tudnád milyen büszkén vonszoltam fel magammal nagyanyám, hogy nézze meg gyorsan, mit alkottam (állítólag)!!
VálaszTörlés15 éve betűről betűre ugyanaz szerzett örömöt, de rám csak azért mosolygott, mert kellett a leckém lemásolásra. :)
VálaszTörlés