Velence 2009

Pár hónapja elterveztük, hogy Pindurka Bea barátnőmékkel csapunk egy közös nyaralást. Nekik kétéves a Julilányuk és a pocakban növekszik a Borcsa lányuk, nekünk meg itt az öthónapos Botondunk, tuti párosítás. Egy barátunk nyaralóját béreltük ki, Velencén. A ház meglepően tökéletesen működött, csak az utazóágyunk keserítette meg a nyaralást. (Kb fél óráig ujjongtam mikor kiderült, hogy kétszintes az ágy (előtte nyüszítettem, hogy hogy fogok én éjjel a vaksötétben huszonötször lehajolni oda cumit keresni...), de az első éjjel után gyorsan elmúlt az örömöm. Az ágy anyaga minden egyes apró moccanásra olyan hangot adott, mintha valaki suhogós melegítőben csiszatolna egy hálózsákban egy sátorban. Nem sokat aludtam. Második éjjelre kitömtem alulról az egyébként izgő-mozgó fekvőrészt (hiszen alatta félméter űr tátong, Bobó minden mozdulata alatt megremeg a cucc...jó lehet úgy aludni... rosszabb, mint a vízágy) és a lepedő alá betettem egy törcsit, így a hangzavart is kiküszöböltem. Igen ám, de: Botond már nem ám szép nyugodtan, mozdulatlanul alszik, mint egy újszülött, hanem: ide-oda forgolódik, pörög, dülöngél, hánykolódik, stb, úgyhogy az alulról faszán kitömött ágy matraca, mindig besüllyedt arra az oldalra, ahol ő épp feküdt, amire persze általában felébredt, hiszen beszorult a matrac és az ágy széle közé... Nehezítés volt még, hogy a hiperszupernek mondott Pampers pelenkából (kaptunk egy csomaggal ajándékba és csak azt vittük magunkkal), három éjjel is kifolyt a pisi, úgyhogy igazán forró augusztusi éjszakáink voltak....Alig vártam, hogy hazaérjünk és ráadhassam a jólbevált Huggies-t.) Ezektől és a millió szúnyogtól eltekintve szerintem nagyon hibátlanra sikeredett a nyaralás, Juli fantasztikusan jófej volt, nagyon pozitívan csalódtunk benne, én arra számítottam, hogy egy kétéves sokkal fárasztóbb, de ő szuperjófej és vicces volt. Az is kiderült, hogy mennyire nem egyezőek a napirendjeink, így sajnos sokkal kevesebb időt tudtunk együtt tölteni, mint jó lett volna, főleg csak a reggelik és a vacsorák voltak közösek, egyébként nehéz volt összeegyeztetni kinek mikor mi a jó. De azért sétáltunk közösen, játszóterezetünk velük, a strandon sikerült kétszer is összefutnunk :), Juli rengeteget játszott Bobóval (=adogatta rendületlenül a kezébe a játékokat és a cumit), egyszer sem ébresztette fel egyik gyerek a másikat, én éreztem mocorogni Boriskát. Mi hárman nagyon jókat strandoltunk együtt, Bobó tökjól viselte, csak a nagyon nagy meleget nem tűrte. Azért a nagy L betűt megérdemelnénk a homlokunkra... annyi, de annyi cuccal mentünk állandóan, mintha a strandon készülnénk tölteni az éjszakát, autósülés, babakocsi, törcsik, játékok, pelusok, krémek, újságok, stb. A vasárnap különösen jó volt, lejöttek hozzánk Hakáék, Beáékhoz meg a nagylányáék, volt nagy sütés-főzés, tortázás, Bobó részéről extra nyűgösködés. Összességében nagyon jól éreztük magunkat, sikerült kicsit kikapcsolni, nekem nagyon állatjó volt nem itthon lenni, Beáékkal jól kijöttünk, kicsit napoztunk, rengeteget zabáltunk (csupa egészségeset...hamburger, lángos, palacsinta, jégkása, fagyi, gofri, ilyesmi), ismerkedtünk más kisbabás családokkal éééééééééés Bobó itt tanult meg kutyizni!!!! Az összes kép itt. Jövőre ugyanekkor ugyanitt. (Plusz egy fővel ;) )