2010. április 30., péntek

Bá-ballagás

Bálint öcsém ma elballagott. Nem ment simán, de csak a gimnázium végére jutott.

Hosszasan tépelődtem, hogy menjünk-e mert 1. kissé betegek vagyunk, 2. a szervezők úgy érezték, hogy déltől kettőig lenne a legjobb lebonyolítani a ballagást, és a már fixnek mondható egy déli alvás ebbe bizony beleesik, de végül elmentünk, mert így tartottam helyesnek. Borzasztó mikor valaki a gyerekére való hivatkozással húzza ki magát programok alól, sose tennék ilyet!!! Ja, hogy már tettem? Azt úgysem tudja meg senki....

Bobó egyébként extra-szuperül érezte magát: két órát rohangált -a tűző déli napon ( egy öregasszonyba itt is belefutottunk, és módunk volt megtudni tőle, hogy vigyáznom kell a picire, nehogy leégjen...)-, ismerkedett gyerekekkel, lejmolt zabfalatkát, lépcsőzött, játszott a vasvillájával, majd az autóban három másodperc alatt elaludt (sajnos ugyanilyen gyorsan fel is ébredt 3/4 óra múlva, amint leállt a motor és az ágyába már igazából csak azért tettem le, mert nem csak felelőtlen /ld. vasvilla/ anya vagyok, hanem önző állat is és szusszanni akartam negyed órát az ő kedves társasága nélkül, de ő sem vette komolyan, mert esze ágában sem volt visszaaludni).
A Kiccsaládom nem hazudtolta meg önmagát. Nagymamámtól megtudtuk pl., hogy hogyan kell vadállatos fotós leporellós könyvet "olvasni" a gyereknek, mert azt csak egyféleképpen lehet és ahogy Ákos öcsém vagy én tettük, az nem a helyes mód. Nagyszüleim mindketten hozták a formájukat, velük mentünk, mert Győző dolgozott, az odaút alatt megközelítőleg 8x vesztek össze, az ottlét alatt kb. 4x, hazafele a kettő szorzataszor. Anyukám is hozta a formáját, mert nem bírta végigvárni a nagyfia ballagását és félidőben elment a pasijával cukrászdába. Bence öcsém is hozta a formáját, mert egyszerűen nem jött el. Győző is önmagát adta, mert nem volt hajlandó még vitába sem szállni velem arról, hogy műszakot cseréljen, hogy el tudjon jönni velünk. A focimeccset fontosabbnak tartotta. A Húgom farmerben és pólóban, Ákos öcsém baseball sapkában és szintén pólóban szerepelt, ez sem meglepő. Én viszont meglepő módon nem hoztam a formám, mert kivételesen nem kaptam semmitől hisztériás rohamot és egyik családtagommal sem dörrentem össze valami Botonddal kapcsolatos észrevételükön. A történet tanulsága tehát, hogy Botond és Én feddhetetlenek és tökéletesek vagyunk?????? Semmiféleképp, de ma jól szerepeltünk. Akinek feltűnt, hogy a címszereplő Bálintkáról nem sok szó esett, annak elmondom, hogy összesen max. másfél percet láttuk, míg a virágot a kezébe nyomtuk, majd míg a végén elköszöntünk és nagymamám a zsebébe csúsztatta a lét. Utána apukája vitte őket étterembe, úgyhogy a már megszokott módon, mi elkullogtunk. Délután hívtam, hogy beszélni is tudjak vele, de akkora hangzavar volt körülötte, hogy egy szavát nem hallottam, úgyhogy amit akartam, megtudtam: jól érzi magát.
Végezetül pár érdekes adat a ma készült fotókról, amiket az előbb másoltam be a "Bálint ballagás" című mappába. 

Összes kép száma: 44 db
Ebből :
amin csak Botond van: 22 db
amin Botond+rokon: 13 db
amin rokon Botond nélkül: 9 db
amin én is szerepelek: 0 db-ez is elég szomorú, de ami a legfontosabb:
amin Bálint öcsém szerepel: 0 db!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Lehet, hogy át kellene neveznem a mappát valami másra.....? Vagy kéne más forrásból szereznem Bálint-képeket??? 

Hugi, segítesz???

NO PHOTOS PLEASE

8 megjegyzés:

  1. Mindig meglep, hogy milyen őszinteséggel írsz a csládodról, nem bántódnak meg a kritikákon??? Bobó megint szupercuki, édes azzal a kislánnyal ahogy zabfalatoznak! :-)

    VálaszTörlés
  2. nem olvastam végig az egészet!tudod hogy már az is meglepő ha valamennyit elolvasok.tehát...miben kéne segítenem?XD

    VálaszTörlés
  3. Apádtól megkérdezni, hogy fotózott-e és ha igen, el kéne kérni tőle a képeket!!

    VálaszTörlés
  4. ja oké!Ő biztos hogy csinált képet sőt még videózott is!ha találkozom vele majd elkérek pár képet!

    VálaszTörlés
  5. A képek érdekelnek csak!! Ha találkozol vele.... :)))) Majdnem mindennap nem?

    VálaszTörlés
  6. háát...igen!mondjuk kedden nem szoktam vele találkozni!:):D

    VálaszTörlés
  7. Én imádom, mikor ennyire őszintén írsz a családodról, és nem azért, mert kárörvendek, vagy csámcsognék rajta...
    Én még visszafogom magam általában, bár egyre nehezebben...
    De Te csinálod jól!

    Ja, szerintem a képek Bobó-aránya tök normális szerintem! :-)

    Elgondolkodtató viszont, hogy senkinek nem kattant be, hogy Téged is lefotózzon a fiaddal. Na ezt nem kimondottan személyre szólóan értem a családodra, inkább ez az általános, sajnos.
    Én mindig elkérem a gépet, ha másik családdal, anyukával vagyok, és készítek pár képet Róluk Maguknak /na ezt jól leírtam, de talán érthető/.
    Ez másnak miért nem jut eszébe? Bár a választ tudom, csak költői kérdés...

    VálaszTörlés
  8. Hihihi, ez vicces volt megint :-D

    VálaszTörlés

Mit szólsz?