Elkezdtük....

 

És mivel eszméletlen rondán és lassan írok kézzel, ezért gépen írtam meg tegnap a bölcsisfüzetbe Ibolya néninek a "tudnivalókat Botondról", ráadásul úgyesm írok száraz, tényekre szorítkozó helyzetjelentéseket Botond aktuális státuszáról, beillesztem ide emlékbe. 

TUDNIVALÓK ERDÉLYI BOTONDRÓL

NAPIREND

Eléggé stabilan működik nála a „hagyományos” napirend, de könnyen megtanul, elfogad és alkalmaz új szokásokat, szabályokat, nagyon jól meg lehet vele értetni mindent. Ha megért valamit (lehet, hogy sokszor elmagyaráztatja :) ), akkor nagyon jól elfogad mindent. 

ALVÁS

Ebéd után szívesen megy el aludni, ehhez cumira van szüksége (de csak ekkor), és MINDIG visz magával 1-max. 2 állatot, én ezt meg szoktam engedni, nagy könnyebbség lenne, ha a bölcsiben is lenne erre lehetőség. Iitthon még sokáig eljátszik az ágyában, elénekelget, magyaráz, de egyedül elalszik. Elég sokat szokott aludni, általában jókedvűen ébred, szeret sokáig hemperegni az ágyában.

ÉTKEZÉS

A hidegétkezésekkel kisebb a gond, kenyeret, sajtot, szalámit általában szívesen eszik, zöldséget soha, de soha nem evett még nyersen… Inni tejet, kakaót szokott. Az ebéd már nehezebb ügy, mert rettentő válogatós és hisztis lett a nyár folyamán, ráadásul tud, de nem mindig hajlandó egyedül enni, remélem bent megszokja. :) Levest még inkább, de a második fogást itthon én szoktam adni neki, de már mondtam neki, hogy a bölcsiben nem így lesz J Szóval válogatós, balhézik, nem hajlandó enni, vagy variál, hogy „csak ezt, de azt nem”, ilyesmi. Főzeléket még soha nem evett meg, úgyhogy valószínűleg – az első időkben legalábbis – nem fog ebédelni… Olyat szokott még, hogy elmegy aludni, és aztán eszik szívesebben, de gondolom erre a bölcsödében nincs lehetőség, úgyhogy akkor kimarad, nem tudunk mit tenni, itthon is van ilyen. L Napközben ő kizárólag vizet iszik, nem tudom van-e lehetőség a szörpöktől való tartózkodásra, én örülnék neki, de ha nem, nem. A limonádét nem szereti. Tavaly télen a teát itta szívesen. Nassokat, péksütiket imádja, azokkal nem lesz gond, ha lesznek, gyümölcsök közül csak a banánt, az almát és a körtét szereti, de ezeket sem mindig hajlandó enni. Nem az étkezés az erősségünk…

SZOBATISZTASÁG

Még nem az. Egy hónappal ezelőttig nagyon hárította a bili-wc-témát, majdnem sírásig vitte a dolgot, de aztán újabban szívesen van bugyiban, el is utasítja a pelust, amikor pisilnie (kakilnia) kell, kér pelust, bilire nem igen ül. Kakilni egyébként mindig elvonul, nagyon könnyen felismerhető, mert lemerevedik, és az arcára teszi a kezét (elbújik), eléggé bizalmi kérdés ez nála, és közben nem lehet zavarni, vagy beszélni hozzá, akkor megáll az élet, aztán szól, hogy „”Teggy tisztába! :). Mi alvás előtt közvetlenül mindig új pelust adunk rá, alvás közben eléggé sokat pisil. Nincs rendszer abban, hogy mikor kakil.

EGYÉNISÉG, SAJÁT DOLGOK

Szerintem kivételesen okos és éredklődő, mindent megért, nagyon szeret beszélgetni felnőttekkel (állatokról), imád énekelni, zenét hallgatni, mi rengeteget olvasunk, egyedül is imád lapozgatni, szívesen rajzol, gyurmázni is nagyon-nagyon szeret. Egy-egy új énekkel, vagy verssel istenien fel lehet kelteni az érdeklődését és egyúttal elnyerni a közeledését, bizalmát.
Ugyanakkor nagyon igényli azt is, hogy békén hagyják, és nyugodtan eljátszhasson a kis világában az állataival. Szerintem egyensúlyban van nála a társaság- és a magány igénye.
A nagy zaj, a nyüzsgés szerintem hamar elfárasztja, de könnyen ki lehet őt emelni, esetleg arrébb ültetni, lekötni valamivel.

Állatmániás, ugye, folyton állatokról beszél, csak azok körül forognak a gondolatai, találós kéréseket tesz fel és kér tőlünk, imád ilyet játszani: „melyik az az állat, amelyik...?”  Nagyon fontos neki, hogy mindig lehessen a kezében 1 v 2 állat, amit szorongathat, kb féléves kora óta van vmi a kezében, de azt meg lehet vele értetni, hogy pl. mászókázáshoz, kézmosáshoz, stb. le kell tennie, de utána mindig vissza kell kapnia, nagyon ragaszkodós, tárgykötődős.

Rengeteget viccel, huncutkodik. Gyakran költ át mondókákat, verseket, énekeket, talál ki saját szavakat, úgyhogy ha nem értik mit mond, meg lehet kérdezni, hogy most éppen viccel-e, és általában ilyenkor elröhögi magát. Pajkos, zsiványkodós gyerek, szereti, ha valaki cinkosan összekacsint vele.

Rengeteget mozog, de nem olyan hipermotorikusan, csak folyton mozgásban van. Felmászik mindenhova, leugrik, bebújik, kimászik, jön-megy, nem egy órákon át egy helyben homokozó típus… Bizonyos dolgokban viszont tud nagyon elmélyült lenni, ilyenkor nem is szoktuk megzavarni.

Hisztis is nagyon. Most eléggé rossz korszaka van ilyen szempontból, de főleg hangulatember. Ha rosszkedve van, akkor mindenért őrjöng és rikácsol, nagyon tud szenvedni és ilyenkor semmi sem jó. Szerintem a bölcsiben nem lesz egyébként nagyon balhés, de a reakciói nagyon hisztisek tudnak lenni, és persze türelmetlen is.

Egy apróság, ami eszembe jut. Néha, gyakran elég meglepő helyzetekben, mikor beszélünk hozzá, és valami furcsát mondunk, akkor lehet látni az arcán, hogy biggyed le a kis szája, és a sírás határán állva rázza a fejét, hogy „nem”. Ilyenkor gyorsan el kell terelni a figyelmét, valami teljesen oda nem illő dologgal, és akkor nem fakad sírva. Nem mindig tudjuk, mit nem akar hallani :) 

Nagyon kreatív, mindent mindennel játszik, imádja az eszköz nélküli  fantázia-játékokat, bármi lehet bármi, a semmivel is tud játszani, de ez mondjuk kétemberes tevékenység. Nagyon élénk a képzelete, mindenről lehet vele beszélgetni, kérdezni tőle, magyarázni neki. Ő is rengeteget kérdez, mindennek érdekli az oka, és aztán meg is jegyez mindent, igaz, lehet, h százszor kérdez rá ugyanarra. :)

Eléggé anyás, de szerintem biztonságosan kötődő (majd kiderül), és ha talál magának valaki felnőttet, akiben bízni fog, aki megtalálja vele a közös hangot, ráérez az egyéniségére és őszinte (!) lesz vele, akkor nem lesz gond vele. Fontos neki a visszajelzés, a megerősítés, egy-egy odakacsintás, hogy „igen, látom mit találtál ki”, gyakran jön oda hozzánk „Nézd csak…” felkiáltással, kell neki a külső megerősítés.

Eléggé gyerekközpontú az életünk, rengeteget foglalkoztam-foglalkoztunk vele az eltelt időben, nagyon nagy figyelemben és szeretetben növekedett eddig (sajnos – nem vele kapcsolatos - feszültségektől nem mentesen egyébként), eléggé megszokta, hogy őrá figyelünk, úgyhogy ez talán nehéz lesz neki. Én kicsit szigorú és remélem, következetes vagyok vele egyébként, nem engedek neki mindent, próbálok ésszerű lenni vele, sok mindent megtiltok neki, de olyat pl. soha, aminek nincs valójában értelme, hanem „csak” megtiltom. Eléggé nagy mozgásteret biztosítottam neki, támogatom, hogy mindent próbáljon ki, tapasztaljon meg, értsen meg, próbáljon ki, szóval csak akkor korlátozom (de akkor igen), ha racionális okkal alá tudom támasztani, és ezeket általában meg is érti egyébként.