2011. szeptember 10., szombat

Kotyvalék a nyárutón

Kicsit azért, hogy magam is mulattassam ebben a szomorkás időszakban.

A költő legújabb műremeke:
Hegyvidéken él a puma,
nem láttam még ilyet soha.
Hahahahaahahhaaa!

Családi idill, hárman három szobában. Én böfögök egy hatalmasat a nappaliban, erre Győző felröhög a hálóból, erre Botond kikiabál a szobájából, hogy:
- Min nevetsz, Apa?
- A Mamán.
- Miért? Mit mondott? Azt mondta, hogy saspuma? Azon nevetsz, Apa? Hhahahahahahaha!

Valami bölcsitémáról beszélgetnek apjával, természetesen arról van szó, hogy mivel játszott benn.
- Az otti tigrist hazahoztuk. (=ottani)

És csak a dokumentálás végett jegyzem meg, hogy  megdobta ma délután Győzőt egy marha nagy kővel, aztán mindkettőnket többször is megdobott marék kiskővel, megtépte Győző haját, megmarta a mellét, megtépte az én hajam (miközben a nyakamban ült), megdobott egy tigrissel és itthon még a térdembe is bele akart harapni. És közben ilyen fejeket vágott, mint a képen. És nem vagyok biztos benne, hogy nem hagytam ki valamit.

3 megjegyzés:

  1. Bobó versei nagyon hasonlítanak a Mai svéd gyerekversekre! (ok, azokat is gyereke írták :-))

    A legviccesebb viszont a "Min nevetsz"?

    VálaszTörlés
  2. Nálunk naponta megy a szülőverés...én teljesen kész vagyok tőle, fogalmam sincs mit csináljak.

    VálaszTörlés

Mit szólsz?