Bobókedvencek

Amíg Botibaba kisebb volt, sokszor gondoltam arra, hogy szegénykém, milyen kiszolgáltatott, mennyire hihetetlenül ránk van utalva. Ide-oda tesszük, mi döntjük el, hogy mikor és mit eszik, mit vesz fel, mi az aznapi programja, milyen játékkal kell játszania, milyen zenét kell hallgatnia, stb. Alig vártam, hogy nyiladozzon az akarata, és ha kicsit is, de "beleszólhasson" a saját dolgaiba.

Az első ilyen, azt hiszem a hurkapárnája volt. Rácsvédő gyanánt volt benn az ágyában, egyszer csak alvós cimbivé lépett elő. Elérzékenyülten néztük minden este, ahogy ezeket magához ölelve alszik el. Aztán lettek kedvenc játékai, van kedvenc meséje. A Kisvakond és a nyár. Próbálkozom néha mással is, de ez tuti siker és egymás után többször kell elmesélni. Más Kisvakondos könyvek nem érdeklik, csak ez. Imádom! Van egy Kedvencek című, elég gagyi és elég ronda rajzokkal tarkított leporelló könyvünk, ebből a hörcsögös kép a kedvence. Addig-addig hajtogatja, pörgeti, forgatja, míg mindig annál lyukad ki. Nézi kicsit, tovább bizgeti, átforgatja, vissza, megint nézi kicsit és így tovább. Miért pont ez?? A könyv egyébként már két darabban lelhető fel otthonunkban, ragasztgattam egy ideig, de már nem lehet és nem is érdemes, úgyis csak a hörcsög érdekli. Minden könyvben van egy kedvenc oldala vagy figurája, ami már tudja mikor következik és előre izgatott lesz. ilyen az Állatóvodában a róka a bokor mögött, a Libero könyvben a kilógó napocskával szórakozik csak, a Babylove könyvben a hapcivirág és a pillangó. A videók közül a Big World volt az első, amit megnézettem vele, teljes transzba esett tőle, azóta is imádja. A következő az "Egy-két jó falat", ami totális number one azóta. Próbálkozunk mindenféle újítással, de nagyon nehezen nyit az új felé, menő még a Dzsungel dala, ezt még hajlandó végignézni, de a végére már mozgolódik, jelezve, hogy nem az igazi. Jelenleg a Macskarisztokratákból próbálkozom két dallal, ha én éneklem, röhög és figyel, ha a videón játszom neki, leszarja... Ki érti ezt?? A legújabb kedvence, egy fa napocska. 18 kockából áll a játék, egyelőre az a játék vele, hogy kiborítja, kicsit játszik a kockákkal, továbbmegy. Újra összeteszem, újra kiborítja, stb. Egyszer csak feltűnt, hogy mindig, de mindig a napocska van a bal kezében! Ha ki tudja piszkálni, akkor eleve csak ezt veszi ki, de ha nem, akkor kiborítja és egyesével megnézi a képeket, ami nem a napocska, azt félredobja. Pár napra eltűnt a napocska, egyszerűen sehol nem találtuk, így nem is érdekelte a játék. Három nap alatt, azt hiszem egyszer borította csak ki, a szokásos huszonöt helyett.

Van egy csomó videókazetta a tévéállványon, egy érdekli csak közülük, a Free Willy. Mindig ezt az egyet veszi a kezébe, annyira, hogy már szét is szakadt a tokja. Miért pont ez?? Annyira bírom azt is, hogy nem megy oda akárkihez akármikor. Naponta beletúrok a szájába (Győző szerint háromóránként), hogy van-e új foga, ilyenkor általában ráharap az ujjamra. Meg is érdemlem. Imádom, hogy már nem hagyja magát. Utálja ha öltöztetem, igaz, hogy ez ellen nem nagyon tud mit tenni, mert egyelőre erősebb vagyok nála, a kiabálása meg hidegen hagy. Szól, ha kér még enni, ha pedig elég volt, akkor összeszorítja a száját és elforgatja a fejét. Ha valamit a fejére teszek, leveszi. Ha nem ér el valamit, morog, hogy adjam oda neki. Nem tűri, hogy piszkáljam az arcát, szemét, fülét, orrát. Van a szobájában a lámpáján egy lelógó tukán, az is iszonyú nagy favorit! Annyira imádnivaló, hogy kezd kibontakozni a saját egyénisége, és annyira édesek ezek a kis csak rá jellemző cukiságok!!!!!