Annak ellenére, hogy pár éve saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy nem jó móka a Városligeti május elseje, tegnap félig kényszerűségből visszatértünk a tett színhelyére. Autó és bkv nélkül is megközelíthető majálisos hely kellett nekünk, nincs a környéken sok ilyen, maradt tehát ez. Botond úrfi játszott félórát a babakocsiban, aztán végigszenderegte az utat, nem zavarta sem a hőség (otthon csomót tököltem, hogy rövidujjút adjak-e rá, de végül apja rábeszélt, hogy nincs olyan meleg), sem a nagyszínpadról üvöltő zene, sem a körülötte elhaladó millió ember, sem a nyárfa-szösz, amitől mi a szemünket dörzsöltük. Az Mszp-s rendezvényt csak súroltuk, de a Marx és Engels sátor és a Munkáspárt kis színpad zenei és szellemi kínálatát közvetlen közelről élvezhettük, hála a hömpölgyő tömegnek, akik közül nem bírtunk kitörni, úgyhogy hagytuk magunkat sodródni az árral és megállapítottuk, hogy Nagy Feró nem feltétlen örült volna, ha hallja, hogy a Munkáspárt színpadán az ő slágereit énekli teli torokból egy arc... :)) Ismét megállapítottuk, hogy nagy az Isten állatkertje és hogy ingyenes rendezvényen ne számítson túl sok jó kiállású látogatóra az ember... Idén sem vettünk nagyon occcsóé' sem vaddisznóbőrt, sem finom fehérneműt, sem porcelán-angyalkát, én viszont kihisztizem összázé' Botondnak egy bombajó szélforgót. Menet közben toltunk két melegszendvicset, meglátogattuk Áront a Kertem nevű zsírúj nagyon állat kerthelyiségben, Bobó itt ismét a természet lágy ölén ebédelt (remélem Áront sem rúgják ki érte), apája ivott két sört, anyája egy szoptatósétrendbe illeszkedő almalevet, ami már a könyökén jön ki, de önfeláldoz.
Elmondhatjuk, hogy nem túl jó hely ilyenkor a Városliget, de jelen helyzetükben, a lehetőségeinkhez képest kihoztuk a maximumot a majálisból. És a lényeg: Bobó sokat volt jó levegőn, más nem számít, a port és nyüzsgést pedig szoknia kell, ha ki akarom vinni a Szigetre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mit szólsz?