Tegnap Simiékkel az Állatkert játszóházban múlattuk az időt, míg kint tombolt az eső.
Terelgetem Botikát, rámköszön egy srác:
-Ő: Szia, te, nem a K.A. osztálytársa voltál?
-Én: De igen.
-Ő: Én meg a K.A. pasija voltam, és a S. Zsófi unokatesója vagyok.
-Én: Ááááááá, te vagy a K.D., már emlékszem rád.
-Ő: Amikor utoljára láttalak, a szalagavató után összehánytad egy haverom kocsiját.
-Én: Az nem a szalagavató után volt, hanem a K.A. szülinapi bulija után.
-Ő: Ja, igen lehet.
Majd áttértünk a babajelnyelv-beszéd-témára.
2010. május 26., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Erre mondta az én férjem:
VálaszTörlés"Úgy látszik másnak is volt normális élete a gyerekvállalás előtt,amikor még vígan hányhatott különböző helyeken!"
Na, ja...
a mindenhova hányás marad, csak a hányó személye változik :D
VálaszTörlés:D nos igen. "A hányó személye változik" :D Az új generáció :D
VálaszTörlésKriszta: :))))) Tudnék mit mesélni a "normális" életemről :D
VálaszTörlésMeg a helyekről is, ahova hánytam... :D