Az teljesen megszokott, hogy meglóg mellőlünk a játszótéren, a parkban, az utcán, vagy igazából bárhol. Egyelőre szerencsére nem rajtam csüng. Sőt. Győzzem rajta tartani a szemem.
Ma is lelépett, amint letettem Mártiéknál a lakópark kertjében. Csak úgy porzott utána a járókő. Messziről figyeltem, illetve néha ránéztem, de valami gyanús lett: feltűnően hosszú ideje ült egy helyben. Ilyet soha nem szokott csinálni, örökké mozgásban van. Természetesen volt oka az ücsörgésnek: levette az egyik zokniját és cipőjét, módszeresen belegyömöszölte a zoknit és egy kavicsot a levetett lábbelibe, majd útnak eredt.
Nagyon édesek Pannkával és csúcs ahogy nyargal félig mezítláb! :-D Kavics a cipőben! :-D Az első kép az albumban telitalálat!!!
VálaszTörlésAnnyira édes volt, ahogy telerakta kaviccsal a cipőjét!! És ahogyan végig félrevonultan elmélkedett, mint egy kis filozófus, aki elmerült az élet NAGY dolgait szemlélve! :)
VálaszTörlésImádom ezeket a felvételeket, ahogy totyog!!!!!!!!!!:-)
VálaszTörlésKépzeld, Nünü még mindig csak ujjfogósan közlekedik, nem akaródzik egyedül szaladgálni. Pedig érzem, hogy éppen csak fogja az egyik ujjunkat, nem hiszem, hogy szüksége lenne rá, de mégis......
Ha nem akar mászni, inkább kétlábozna, elkéri valakinek az ujját.
Piroska
Hát mégis jó valamire az a cipő!:))
VálaszTörlésNagyon cuki és milyen ügyes!:DXD
VálaszTörlés