Sajnos még mindig divatban van nálunk a mellkasomon alvás. Bobónak megvan az a rossz szokása (egyre ritkábban hálistennek), hogy idő előtt felébred. Ezt úgy értem, hogy az etetés még odébb van, ő viszont nem azért ébred, mert kialudta magát és kész nyugodtan játszva megvárni a következő étkezést. Valamire felébred, de ha kiveszem (többször kipróbáltam), ordít, nem bírok vele. Na, ilyenkor két lehetőség van: 1. ) hagyom az ágyában nyűglődni, pár percenként bemegyek hozzá, odaadom a cumiját, megnyugtatom, kijövök, ordít tovább, visssza, cumi oda, újra ki, stb, míg el nem érjük a kajaidőt. 2. ) kiveszem és anélkül, hogy elkezdenék hozzá csicseregni, gyorsan lefekszünk, így a képen látható módon, összebújúnk, befészkeli a kis fejét a nyakamhoz, szipog néhányat és még visszaszunnyad, de leglábbis megnyugszik. Imádok így lenni vele.
Dilemmám természetesen: hiba-e, megszokja-e, elrontom-e, neki is rosszabb lesz-e később, stb, stb. Van elmélet, ami szerint, ami mindkettőnknek jó, hogy lehetne rossz. Van elmélet, ami szerint úristennehogykiveddazágyából! És vagyok én: Bobó egyre hosszabban alszik jól a kiságyában, a babakocsiról ne is beszéljünk, mi ágyunkban soha nem alszik, nem alszik el ölben, nem kell altatni, ringatni, álombasimogatni, stb (remélem ez mind így is marad, hallod Bobó??) ; úgyhogy ennyi bűne/bűnünk hadd legyen.
Még nagyon vissza fogod sírni ezeket az időket! Én, ha véletlenül - havi egyszer - elalszik a mellkasomban, majdnem sírva fakadok, hogy jajj dejó érzés, és már nem csinálja...
VálaszTörlésDe azért, hogy egy kis kételyt felébresszek benned: Aliz is iszonyú jó esti elalvó volt... most, hogy jön a foga, szenvedünk... minimum fél óra az esti altatás.
Jöttem okoskodni! :-DDDD Már többször akartam írni Neked: miért érzed azt "búnnek" hogy az ösztönöd által diktált dolgokat tedd?
VálaszTörlésSimi: úgy ismersz, mint aki készpénznek veszi, hogy ami most jó, az már mindig így marad...? :)))
VálaszTörlésÁhh, örök éberségben vagyok, hogy ami most jó, az mikor fog (fog, érted :) ) elromolni... mert nyilván el fog...
Szeder: azért nem bűnnek tartom, az kicsit túlzás. ösztönösen pl naponta betolnék egy tábla epres milkát egy dobozos kólával, de annak sem lenne jó vége :))) Egyébként pedig, én is úgy gondolom (vagy ösztönből úgy csinálom), hogy ki-kiveszem ilyenkor, amit nyilván nem tennék, ha bűnnek gondolnám, csak közben eszembe jut, h basszus nehogy rákapjunk, mert én nem fogok a kétéves gyerekemmel az ölemben főzni pl...meg nem fogom magamra kötözni és úgy járkálni a lakásban, stb... Önző énem is van ám, de a gyereknek sem jó a túl sok bújás sztm, teret és magánéletet akarok neki hagyni, én meg egy töltőállomás akarok lenni, ahova jöhet tankolni. :))
kézzeld: van könyv!!!!!! teszveszen végre találtam nyossszázé. juhhhú-juhhhúúú!
Én úgy gondolom, hogy nincs olyan, hogy túl sok bújás, túl sok szeretet, csak látni kell mikor kér belőle(m) és mikor nem.
VálaszTörlésVégül Teszvesz?! Azt hittem vmi bajod van vele, h nem vásárolsz ott.
Én meg legutóbb ötccáé' vettem Kenguru Goldos hálózsákot!
Édes! Ez nehéz ügy, de úgyis tudod mi a helyes. ;) Mindig változni fog, majd bújósabb lesz, aztán talán nem, aztán majd újra. Nincsenek sztem. ilyen végletek, hogy most aztán mindig így lesz örökre. Most olvastam, hogy 7-11 hónapos koruk körül rájönnek, hogy külön személyek és akkor gyakran tartanak létszám ellenőrzést éjszaka is. Ilyenkor érdemes együtt aludni velük, pár hét és megint más "dilijük" lesz majd :)
VálaszTörlésVégre egy értelmes halandzsát kaptam a megjegyzés után: falital :)))))))))))
VálaszTörlésKönyv, teszvesz:
VálaszTörlésnekem bajom?? :)) imádom!! minden ruháját és játékát ott (és vaterán) vettük/vesszük! se pénzünk mindent újonnan beszerezni, se időm elmenni és különben is szeretem levadászni a jó cuccokat és occcsóér megvenni. Írtam is erről még egyszer régebben a blogban, a legelején.
Ennyi bűnötök legyen!!! Én is imádtam így pihizni, régebben napi egy alvás ment így, sajnos már nem nagyon, Olivér beszokott az ágyába....
VálaszTörlésnagyon irigylem az összebújást :-O
:-D
Én is irigyellek, Boti már nem alszik így velem, pedig imádtam! Ha hébe-hóba véletlenül elalszik velünk az ágyban, akkor is fájó szívvel viszem a helyére! Szóval sztem ne bánd, úgyis kinövi, és akkor hiába könyörögsz neki, akkor is egyedül akar aludni! :)
VálaszTörlésHát mindenkinek kell hogy legyen valami!! Sztem nekünk is jár. Én reggel ébredés után szoktam betenni az ágyunkba és egy pár percig ott beszélgetünk! :)
VálaszTörlésMost van lehetőség összebújni, pár éve múlva majd nem fér oda :o) Szerintem használd ki ;)
VálaszTörlés