2009. február 4., szerda

Én és a filmek, illetve Vicky Cristina Barcelona

Tervezem, hogy beszámolok filmes élményeimről is, egyrészt, hogy ne kizárólag méhlepényről és babakakikról essék szó, illetve, mert elég sok filmet nézünk és szeretek róluk beszélni. Előre leszögezem, nem vagyok szakértője a témának, de szívesen nézem őket, láttam elég sokat, vannak kedvenceim - amikről majd talán útközben -, és amellett, hogy néha C kategóriás filmekről állítom, hogy "minden idők", elég kritikus vagyok, de lehet velem vitatkozni, szívesen veszem a méltatlankodó kommenteket!
Én és Woody Allen: Régi korszakából származó filmjei közül láttam jó párat, főleg a Diane Keaton-osokat- ezek zömére 8-10 pontot adnék. Az újabbak (nagyjából Varázsige I love You-tól kezdődően) kevésbé jönnek be, de még mindig nagyon bírom őket. A pontozás itt már egy sávval azért lejjebb csúszik, olyan 6-7 pontosak lennének. Kivételt képez a Holly Woody történet, amire tök véletlenül bukkantam rá az HBO-n egy másnapos reggelen. Mondjon bárki bármit, az Annie Hall-al vetekszik. Egyszerűen imádjuk, kívülről fújjuk, zseniális úgy, ahogy van. 10 pont.
Legújabb korszával rosszul állok. Itt már nem szerepel, csak ír és rendez. Főleg Scarlett Johansson-nal a főszerepben. Előítéleteim vannak a nem woodyallenes Woody Allen filmekkel kapcsolatban. És Johanssonnal szemben is egyébként. Azt szeretem, amikor egy neurotikus new york-i művészt alakít és szét tudom nevetni magam rajta. Ennyi. Azt nem tudom, hogy szeretem-e, mikor eltér ettől a jól bevált sablontól, mert bár megvannak ezen filmjei is, nem tudtam még betenni őket a dvd-lejátszóba.
Tegnap mindenesetre megnéztem a mester legújabb remekművét, de halkan megjegyzem, elsősorban Penélope Cruz és Javier Bardem miatt. Tettem ezt annak ellenére, hogy szinkronizált a film. (Én és a szinkronok c. fejezet majd talán egyszer.) Ebben nem is csalódtam kellemesen, rettenetesen idegesítő volt. Pláne, hogy a spanyol színészeket különösen az anyanyelvükön szeretem hallgatni. Pláne, hogy a filmben funkciója volt az angol-spanyol nyelv váltogatásának. Ez még keveredett a magyarral is, borzasztó zavaros volt. Anyway: Javier Bardem és Penélope Cruz is szexibb és meggyőzőbb, mint eddig bárhol, nagy kár, hogy utóbbi csak a filmnek kb a felétől szerepel. Őket továbbra is imádom. Scarlett Johansson és a másik főszereplő csaj nekem nagyon hiteltelen, kidolgozatlan és jellegtelen volt. De legalább nem is idegesítettek. Nem jött át egyikük karakterének ereje sem. A történet? Sablonos, nem igazán meglepő, de nem volt baj. Tanulsággal, vagy gondolkodnivalóval sem nagyon szolgál, de a hangulata, képi világa, zenéje, színei, Barcelona nevezetességei miatt megéri megnézni! Spanyol főszereplőink pedig ismét zseniálisak!! Hát, persze nem woodyallenes cseppet sem, erőltetnem kell az agyamat, hogy tudatosuljon, hogy ez az ő filmje. De nézzétek meg, feltölt energiával. 7,5 pont.

2 megjegyzés:

  1. Imádom Woodyallen-t, de a véleményem tök ugyanaz, mint Neked. Kivétel a Matchpoint. Nekem az még bejött. És igen, a Holly Woody történet. De Diane Keaton a csúcs!

    VálaszTörlés
  2. Nem mondod h 3 gyerek mellett még arra van időd h visszaolvass engem??? :)))))

    VálaszTörlés

Mit szólsz?